2025. december 17. szerda
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Szerbia NATO-bombázására emlékeztek. Két interpretáció, két történelem

2008. március 25. 14:28, utolsó frissítés: 14:28

Vojislav Kostunica távozó szerb miniszterelnök az ország elleni NATO-bombázás 9. évfordulóján azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy cinikusan, az "emberbaráti közbeavatkozás" nevében elragadta Koszovót.


"Mára már nyilvánvaló, hogy Szerbia bombázás általi kegyetlen lerombolásának egyetlen célja volt: Koszovó tartomány területén létrehozzák a világ első NATO-államát" - jelentette ki hétfőn a Tanjug szerb hírügynökségnek adott interjújában.

A NATO 1999. március 24-én kezdett el bombázni stratégiai jelentőségű szerbiai célpontokat, és 78 nap után, akkor hagyta abba, amikor Slobodan Milosevic jugoszláv elnök beleegyezett: kivonja fegyveres erőit Koszovóból. A szerb erők az albán lakosok elleni hadjárattal az albán lázadók gerillatámadásait torolták meg. Koszovó 1999. június 11-e óta ENSZ-közigazgatás alatt áll, és biztonságára a NATO ügyel.

Dragan Sutanovac, a feloszlott szerb kormány védelmi minisztere, aki Boris Tadic államfő Európa-barát pártjának a tagja, így nyilatkozott a 9 évvel ezelőtti eseményekkel kapcsolatban: a NATO-bombázás kezdete "népünk modern kori történetében a legszomorúbb nap volt, amikor láthatóvá vált, hogy nem értettük a világot, a világ pedig még kevésbé értett minket".

A pristinai albán vezetők viszont felszabadító akciónak értékelték az akkori légitámadásokat. "A világ legerősebb katonai szövetsége védelmére kelt Koszovóban a nyugati civilizáció értékeinek: a szabadságnak, a békének és a demokráciának. Kilenc év múltán Koszovó szabad. Létrehozott egy független, demokratikus, nemzetközileg elismert államot, és elkötelezte magát amellett, hogy megvédi a kisebbségek jogait, illetve csatlakozik az Európai Unióhoz és a NATO-hoz" - jelentette ki Hashim Thaci kormányfő. (MTI/Reuters/AFP/AP)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS