Megegyezett a Fatah és a Hamász: tévedés volt? FAZ-elemzés: Gáza, a lőporos hordó
2008. március 25. 14:05, utolsó frissítés: 14:07
Tévedésből írta alá a Mahmúd Abbász palesztin elnök irányítása alatt álló palesztin szervezet, a Fatah képviselője a rivális Hamász mozgalommal a jemeni közvetítéssel vasárnap született egyezséget - legalábbis így véli Ahmed Korei, az Izraellel folytatott béketárgyalások palesztin főtárgyalója.
A két szervezet a jemeni fővárosban, Szanaában kötött megállapodásban kötelezettséget vállalt arra, hogy több havi ellenségeskedés után felújítja a közvetlen tárgyalásait. A Hamász részéről Musza Abu Marzúk, az iszlamista szervezet politikai bizottságának második számú vezetője, a Fatah nevében pedig Azzam al-Ahmed, a Palesztin Hatóság elnökének képviselője írta alá az erről szóló közös nyilatkozatot.
Ahmed Korei, az Izraellel folytatott béketárgyalások palesztin főtárgyalója hétfőn úgy vélekedett, hogy al-Ahmed meggondolatlanul, elhamarkodottan cselekedett. A Fatah képviselője az aláírás előtt felhívta telefonon Mahmúd Abbász elnököt, hogy tanácsot kérjen, de ő éppen nagyon elfoglalt volt, mert Dick Cheney amerikai alelnököt látta vendégül. Félreértés történt az aláírással. Abbász más tanácsadói is azt mondták, hogy al-Ahmednek nem kellett volna aláírnia az egyezséget.
Jasszer Abed Rabbo, a palesztin elnök közeli munkatársa a Palesztina Hangja rádióállomásnak nyilatkozva ezt a véleményt azzal magyarázta: a Hamász arra törekszik majd, hogy a párbeszéd vég nélküli tárgyalásokba torkoljon anélkül, hogy megszüntetné a katonai puccsot (azaz a korábban a palesztin kormány fennhatósága alá tartozó Gázai övezet feletti ellenőrzés erőszakos átvételét.)
A két palesztin mozgalom között közvetítő Jemen korábban azt kezdeményezte, hogy a Gázai övezetben a felek térjenek vissza a 2007 júniusa (a Hamász erőszakos hatalomátvétele) előtti helyzethez. Ezenkívül előre hozott választásokat javasolt a palesztin területeken, és indítványozta a palesztin biztonsági szolgálatok politikai beavatkozástól mentes átszervezését a Palesztin Hatóság és egy palesztin nemzeti egységkormány vezetése alatt. Az aláírt közös nyilatkozat hangsúlyozza a palesztin nép és a palesztin terület egységét, de az egység helyreállításának részleteiről nincs szó a közös nyilatkozatban, ezeket későbbi tárgyalásaikon kellene tisztázniuk a két szervezet képviselőinek.
A két rivális hosszabb ideje küzd egymással a mintegy négymillió palesztin feletti főhatalomért. A két palesztin terület közül a Hamász ellenőrzi jelenleg a Gázai övezetet, a Fatah pedig Ciszjordániát.
A Gázai övezet mindig is lőporos hordónak számított,
ám a jelenlegi viszonyok katasztrofális végkifejletet jósolnak, amelyről azonban senki sem tudja, mikor fog bekövetkezni - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A Gázai övezet a Föld legsűrűbben lakott térségei közé tartozik: alig több mint 300 négyzetkilométeren csaknem kétmillió ember él. Túlnyomó részük néhány városban lakik, így az övezet "fővárosában", Gázában, továbbá Nuszeiratban, Dair al-Balahban, Hán Júniszban és Rafahban, valamint menekülttáborokban, például a hírhedt és túlzsúfolt Dzsabalíjában.
Rafahnál, amelyhez szintén tartozik egy menekülttábor, az övezet Egyiptommal határos, míg a délkeleti határvonal, amely az Izraelhez tartozó Negev-sivagaton át húzódik, lényegében azonos az 1950-ben megvont fegyverszüneti vonallal. Az Élelmezésügyi Világszervezet (FAO) adatai szerint a Gázai övezet lakosságának 81 százaléka a szegénységi szint alatt él (Ciszjordániában ez a mutató 59%). A népességnek csaknem 50 százalékát gyermekek (14 éves korig) alkotják. Különösen súlyos gond a vízellátás. A gázaiak jelentős része csak napi 2-3 órán át jut vezetékes vízhez.
A régió mindig is a Hamász legfontosabb központja volt, aktivitása innen sugárzott ki az Izrael által 1967 óta megszállt Ciszjordániára. A Hamász eleinte (a név eredetileg vallási buzgalmat jelent) a palesztinok legvallásosabb rétegeit összekapcsoló áramlat volt, amely még akkor kezdett szerveződni, amikor az övezet egyiptomi fennhatóság alatt állt.
Kairóban - ahol 1970-es haláláig Gamal Abdel Nasszer, az arab tömegek nacionalista bálványa uralkodott -
óvakodtak attól, hogy a földsávot végleg bekebelezzék.
A szekuláris Nasszer-rezsim, amelynek épp elég gondot okozott Egyiptomban a Muzulmán Testvériség nevű fundamentalista ellenzéki mozgalom, meg akarta kímélni magát a fölösleges nehézségektől. Így jogilag a Gázai övezet "egyiptomi közigazgatás alatt" állt. Az 1956 őszi szuezi válság idején azután Izraelnek sikerült átmenetileg megszállnia a területet.
Az 1967. júniusi hatnapos háborúban Izrael - a Sínai-félszigettel együtt - a Gázai övezetet is meghódította. A félsziget visszafoglalása, majd visszaszerzése Izraellel folytatott tárgyalások útján mind a Nasszert követő Anvar Szadat elnök, mind az ő halála (1981) után az elnöki posztra került Hoszni Mubarak céljai között szerepelt. Ez végül sikerült is; ám Egyiptom nem törte magát, hogy - akármilyen formában is, de - visszaszerezze a Gázai övezetet. Rossz nyelvek akkoriban arról beszéltek, Kairó alapjában véve örül annak, hogy
Gáza gondjai immár Izrael nyakába szakadtak…
A zsidó állam, amely az 1967-es katonai győzelem nyomán a Sínai-félsziget északi részén is létrehozott néhány települést, az Egyiptommal kötött megállapodás értelmében kiürítette az utóbbiakat. Csakhogy zsidó telepesek a Gázai övezetbe is bevonultak, és egészen az Ariel Saron kormányfő által elrendelt kiürítésig (2005 augusztus) ott maradtak. Hét-nyolcezer telepesről volt szó összesen 17 kolónián, akik azonban az amúgy is szűkös terület csaknem 40 százalékát foglalták el.
Ehhez járult még a telepek őrzése, a telepes családok védelme, amelyet az izraeli hadseregnek kellett biztosítania - nem beszélve a periodikusan ismétlődő zavargásokról. A Gázai övezet a maga egyre feszítőbb társadalmi és politikai problémáival súlyos tehertétellé vált az izraeli megszálló hatalom számára - nem beszélve a katonaság állomásoztatásával járó tetemes költségekről.
Az Ahmed Jaszín sejk által 1987 decemberében megalapított Hamász szervezet és párt hívei korábban éveken át az egyiptomi Muzulmán Testvériség palesztin ágának tekintették magukat. Elsődleges céljuk eleinte csakugyan a vallásosság előmozdítása volt a palesztinok között; így
Izrael "jámbor" konkurenciát,
a terrorszervezetként elkönyvelt PFSZ ellensúlyát látta Jaszín sejk híveiben. Csakhogy a Hamásznak az első intifáda kitörésével egy időben történt megalapítása rávilágított arra, hogy a szervezet tevékenysége már nem fog imádkozásra és szociális jótékonyságra korlátozódni. Végül is a Hamász volt az - a libanoni Hezbollah milíciával együtt -, amely bevezette az öngyilkos merényletek gyakorlatát Izraelben.
Palesztina ma területileg és politikailag is megosztott. A Jordán folyó nyugati partján a Fatah uralkodik, Gázában pedig a Hamász - Izrael által körbe zárva és tőle függve, az ENSZ és az EU humanitárius segélyeire utalva - kitart elutasító irányvonala mellett (ebben maga mellett tudva Iránt). Izrael ugyan béketárgyalásokat folytat a Palesztin Hatósággal, ám ugyanakkor a megszállás fenntartásával és a zsidó települések bővítésével ismételten ürügyet szolgáltat a terrorizmusra. A lőporos hordóban (Gázában) pedig napról napra súlyosbodnak a szociális problémák. (MTI/AP)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
