Szakad vagy nem szakad Koszovó? Mármint kétfelé
2008. március 19. 10:57, utolsó frissítés: 11:41
Szerbia felajánlotta, hogy átveszi Koszovó szerbek lakta régióinak kormányzását – közölték magas rangú diplomáciai források kedden. Egy ilyen lépés a gyakorlatban az újonnan függetlenné vált állam kettéosztását jelentené,
megfigyelők szerint azonban nincs sok esélye a megvalósulásra.
Az ajánlatot a név nélkül nyilatkozó források szerint a szerb kormány koszovói ügyekkel foglalkozó minisztere, Slobodan Samardzic tette a hét végén, ám a koszovói közigazgatást felügyelő ENSZ-illetékesek azonnal elutasították.
A koszovói ENSZ-misszió (UNMIK) helyettes vezetője, Larry Rosin hivatalosan csak annyit közölt, hogy Samardzic a hét végén valóban átadott neki egy dokumentumot, amely Belgrád szándékai szerint a Szerbia és az UNMIK közötti kapcsolatrendszer kereteként szolgálna. A dokumentum tartalmáról az ENSZ-illetékes semmit sem közölt.
Szerbia elutasítja Koszovó februárban kikiáltott függetlenségét, s arra ösztönzi az ottani, mintegy 120 ezer szerbet, hogy szakítsák meg a kapcsolatokat a koszovói lakosság többségét alkotó albánokkal, illetve vegyék semmibe a helyszínre telepítendő, egyebek között a jogállamiság megerősödésére felügyelő EU-missziót.
A koszovói szerbek több mint fele
a terület déli és keleti részén, szétszórtan él. A többiek viszont Észak-Koszovóban, nagyjából egy tömbben élnek, s az itteni rendőrök, orvosok, tanárok már eddig is a szerb kormánytól kapták fizetésüket.
Megfigyelők szerint az a tény, hogy a koszovói szerbek hevesen ellenzik az egykoron Szerbia részét alkotó tartomány függetlenné válását (s hogy ez a tömeghangulat hétfőn zavargásokhoz vezetett az északi régió központjában, Kosovska Mitrovicában), elvileg megteremthetné Koszovó kettéosztásának feltételeit. Csakhogy ezt Szerbia hivatalosan nem fogja felvetni, hiszen egy ilyen lépés azt jelentené, hogy Belgrád feladja igényét Koszovó egészére. Ráadásul a koszovói albánok hallani sem akarnak a megosztásról, s azt a Nyugat is elutasítaná.
A Nemzetközi Válságcsoport (ICG) szerint azonban komolyan fennáll a veszélye annak, hogy Koszovó kettészakad. A brüsszeli székhelyű befolyásos szakértői intézet kedden azt írta, a terület végérvényesen kettészakadhat az Ibar folyó mentén; állandósulhat a megosztottság a folyótól északra eső, többségében szerbek lakta rész és Koszovó fennmaradó, albán többségű területe között. Az ICG ezért arra hívott fel, hogy
minél több ország ismerje el független államként a volt dél-szerbiai tartományt.
A szakértői csoport megítélése szerint az Európai Uniónak és a NATO-nak magához kellene ragadnia a kezdeményezést Koszovó ügyében, a két szervezetnek emellett az eddiginél jobban össze kell hangolnia tevékenységét.
"Miközben Szerbia Koszovó kettéosztásának stratégiáját követi, a nemzetközi közösségnek nincs világosan megfogalmazott, összehangolt válasza erre" - írta a többek között volt kormányfőket és külügyminisztereket tömörítő csoport, amelynek egyik vezetője a finn Martti Ahtisaari, aki ENSZ-megbízottként felvázolta Koszovó önállósodásának a menetét. Kedden pristinai ENSZ-körökből is elhangzott, hogy Szerbia volt tartományának kettéosztására törekszik.
Az ICG-jelentés közzétételével egyidejűleg Kanada bejelentette, hogy elismeri Koszovó függetlenségét. Előzőleg Japánban is jelezték ennek a diplomáciai lépésnek a megtételét, s értesülések szerint szerdán Magyarország, Horvátország és Bulgária is csatlakozik a Koszovó függetlenségét elismerő államok táborához.
Az észak-koszovói Kosovska Mitrovicában, ahol hétfőn véres összecsapások voltak a helyi szerbek és a külföldi rendőrök, katonák között, továbbra is feszült a helyzet. A város szerbek által lakott északi része
gyakorlatilag katonai irányítás alá került
– az ENSZ-közigazgatás rendőrsége kivonult, s a NATO-vezette békefenntartó erő, a KFOR katonái járőröznek páncélozott járműveiken. "Nem vezettünk be rendkívüli állapotot, s egyelőre nem is áll szándékunkban" – jelentette ki pristinai sajtóértekezletén Xavier Bout de Marnhac altábornagy, a KFOR parancsnoka, hozzátéve, hogy hétfői lázongásukkal - Molotov-koktélok és kövek dobálásával, katonák és rendőrök megtámadásával – a szerbek átléptek egy bizonyos határt. Ezt nem fogjuk tűrni! - közölte.
A Koszovóból már kivonulni készülő ENSZ-közigazgatás vezetőjének a helyettese, Larry Rosin szintén kizárólag a szerbeket tette felelőssé az egy halálos áldozatot, egy ukrán rendőr életét és csaknem kétszáz sebesültet követelő hétfői Kosovska Mitrovica-i utcai harcokért. Szerinte az UNMIK rendőrei elleni támadást előre megtervezték, s az illetékesek azt is tudják, hogy kik. Neveket azért nem mond – nyilatkozta -, mert még tart a vizsgálat.
Kedden még történt egy kisebb incidens: szerb középiskolások kövekkel megdobálták a KFOR egyik gépkocsioszlopát, mire a katonák hanggránátot robbantottak és gumilövedékekkel a levegőbe lőttek. Sebesülés nem történt.
Magyar-szerb incidensek lehetőségét vetette fel
egy vajdasági radikális szerb képviselő arra az esetre, ha Magyarország elismeri Koszovó függetlenségét. Milorad Mircic, a Szerb Radikális Párt tartományi parlamenti képviselőcsoportjának elnöke közölte, hogy amennyiben Budapest elismeri Koszovó függetlenségét, incidensek robbanhatnak ki a magyarok lakta vajdasági településeken. Mindezt megbízható, "belbiztonsági és titkosszolgálati" információkra hivatkozva jelentette ki, már előre a pontosabban meg nem határozott "hatalmat" téve felelőssé érte.
Egeresi Sándor, a vajdasági parlament alelnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselőcsoportjának tagja ezek után az újvidéki törvényhozás keddi ülésén napirend előtti felszólalásban követelte, hogy a ház biztonsági bizottsága sürgősen üljön össze, s fogadjon el állásfoglalást a nyilatkozattal kapcsolatban. Ugyanezt kezdeményezte országos szinten is, hasonló állásfoglalást kérve a szerbiai parlament illetékes bizottságától.
A szerb politikus kijelentéseinek célja a félelemkeltés, és nemcsak a magyar, hanem más nemzeti kisebbségeken belül is. Ráadásul a Milorad Mircicéhez hasonló nyilatkozatok következménye az, hogy a Vajdaságban kétségtelenül meglévő szélsőséges, a nemzetiségek közötti béke megbontására törekvő szervezetek felbátorodnak, úgy érzik, lovat adtak alájuk – mondta a 120 tagú vajdasági törvényhozás 11 magyar tagjának képviseletében Egeresi Sándor.
A VMSZ számára a békés együttélés fenntartása a legfontosabb. A vajdasági magyarság alkotmány- és törvénytisztelő. Hiába anyaország számára Magyarország,
megengedhetetlen manipuláció összekeverni
egy EU-tag – jelen esetben Magyarország – külpolitikáját a vajdasági magyarok magatartásával, s Budapest lépéseiért a délvidéki magyarokat büntetni – nyilatkozta az MTI-nek a vajdasági magyar politikai vezető. Tomislav Bogunovic, a vajdasági parlament biztonsági bizottságának elnöke közölte, hogy a VMSZ követelését sürgősségi eljárás keretében, nagy valószínűséggel már a jövő hét elején megtárgyalják, s döntés is születik. (MTI/AFP/Reuters, MTI/Reuters)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
