Több mint 130 sérült a Kosovska Mitrovica-i összecsapásokban
2008. március 18. 10:40, utolsó frissítés: 10:40
Hatvanhárom ENSZ-rendőr és mintegy hetven koszovói szerb sérült meg hétfőn reggel a Kosovska Mitrovicában lezajlott zavargásokban – közölte tegnap az esti órákban a rendőrség. A sebesült rendőrök között vannak franciák és lengyelek is. Harminckét embert vettek őrizetbe, ellenük bírósági eljárás indul. Az eljárás kezdetéig szabadlábra helyezték őket.
A zavargások azután robbantak ki, hogy az ENSZ-rendőrség hétfő hajnalban visszafoglalta a Koszovó függetlensége ellen tiltakozó szerb alkalmazottaktól a városi bíróság épületét, s több tucat embert őrizetbe vett.
A rendőrség hétfő esti közleményében leszögezte, hogy a KFOR ura a helyzetnek. Kosovska Mitrovicában hétfőn délután is több száz szerb tüntetett – ezúttal már békésen – a városi és járási bíróság épülete előtt. A délután tüntetők közölték, hogy addig nem távoznak a bíróság elől, amíg a Pristinába hurcolt, hajnalban letartóztatott jogászok haza nem térnek. A megmozdulás résztvevői között van Slobodan Samardzic, a Koszovó ügyeivel megbízott szerb miniszter is. Belgrádi értesülések szerint a Pristinába vitt embereket délután, a kihallgatás után elengedték.
A belgrádi politikusok élesen elítélték a nemzetközi rendőrség és a békefenntartók Kosovska Mitrovica-i fellépését. Boris Tadic államfő
indokolatlan mértékű erőszak alkalmazásáról
nyilatkozott, aláhúzva: azon a napon került erre sor, amikor a szerbek Koszovó- és Szerbia-szerte a négy évvel ezelőtti, albánok által ellenük elkövetett pogromra emlékeznek.
Vojislav Kostunica miniszterelnök szintén azt hangsúlyozta: az UNMIK a szerbek számára fájdalmas emlékeket hordozó napot választotta ki arra, hogy megrendszabályozza a bírósági épületet három napja megszállva tartó jogászokat. Azt is közölte, hogy szerb-orosz konzultációk kezdődtek arról, miként tud a két ország közösen fellépni a szerbek elleni erőszak bármilyen formájával szemben.
Ennek kapcsán belgrádi tömegtájékoztató eszközök Mihail Kaminyint, az orosz külügyminisztérium szóvivőjét idézték, aki Moszkvában kijelentette:
a Kosovska Mitrovicában történteket nem lehet különválasztani
a régióban zajló eseményektől. A különösen a szerbek lakta területeken tapasztalható, egyre növekvő feszültség közvetlen következménye a koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltásának.
Tomislav Nikolic, a Szerb Radikális Párt alelnöke brutálisnak és kegyetlennek minősítette a KFOR és az UNMIK szerbek elleni fellépését. Ami hétfőn délelőtt történt, azokra az akciókra emlékeztet, amelyeket Hitler megszálló rendszere hajtott végre Kragujevácon, Kraljevón és más településeken a szerbek ellen – mondta.
A párbeszédre irányuló szándék hiányát mutatja, hogy a másik oldal – a nemzetközi felügyelők és az albánok – viszont mindenért a szerbeket okolják.
Larry Rosin, az UNMIK helyettes vezetője és Xavier Bout de Marnhac altábornagy, a nemzetközi békefenntartó erő, a KFOR parancsnoka közös nyilatkozatában úgy ítélte meg, hogy a hétfői zavargások szerb résztvevői
átlépték a koszovói szerbek és a belgrádi vezetők számára is világosan meghúzott "vörös vonalat".
Az erőszakba torkolló tiltakozásról azt mondták, hogy súlyos megsértése az ENSZ BT 1244-es határozatának – annak, amelyre hivatkozva a szerbek elutasítják Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását.
Fatmir Sejdiu koszovói elnök indulatosan kikelt a mitrovicai bíróságot elfoglalók ellen, akik szerinte alá akarták ásni Koszovóban a törvényességet, a békét és a stabilitást.
Bajram Rexhepi, a szerb és albán részre osztott város déli, albán felének polgármestere úgy ítélte meg, hogy az UNMIK rendőrei – három nappal az épületfoglalás után – azért léptek hétfőn kora reggel akcióba, mert "kimerültek a bírósági épület fölötti ellenőrzés visszaszerzésének demokratikus lehetőségei". Egyben nyugalomra szólította fel az albán városrész lakót, hogy "a biztonsági szervezetek a város északi részére koncentrálhassák a figyelmüket, oda,
ahol még mindig igen érzékeny a helyzet".
Az Európai Unió egy közleményben – anélkül, hogy részletekbe bocsátkozna – "teljes támogatást" ajánl az UNMIK nevű rendőri ENSZ-missziónak és a KFOR fegyveres erőnek a jogrend helyreállításához. A közlemény a történteket úgy írja le, hogy a jogrend akkor borult fel, amikor múlt pénteken a tömeg erőszakkal megszállta a mitrovicai bíróságot. A brüsszeli nyilatkozat leszögezi, hogy Koszovóban nincs helye erőszaknak, és hogy a többnemzetiségű Koszovót csak az ott élő népközösségek együttműködése révén lehet felépíteni, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartása mellett.
A nyilatkozat azt sem fejti ki részletesen, mit ért a nemzetközi jelenlét "minden összetevője" alatt. Az EU azonban hetekkel ezelőtt megkezdte saját, EULEX nevű missziójának telepítését Koszovóban. Ez a rendőri-igazságügyi misszió brüsszeli elképzelések szerint júniusban átvenné az UNMIK-tól a Koszovó feletti felügyeletet, de a koszovói albánok függetlenségi nyilatkozata miatti tömeges szerb felháborodás nyomán az EULEX előkészítő csoportját kénytelenek voltak visszavonni a szerbek lakta Kosovska Mitrovicából.
Azóta az előkészítő csoportot nem is követte nagyobb létszámú EULEX-kontinges, csupán egy húsz fős vezető stáb érkezett a területre.
Bár Észak-Koszovóban az EULEX eddig nem tudta megvetni a lábát,
az EU vezetői visszatérően hangsúlyozzák: tevékenységüket egész Koszovó területén el akarják látni.
Uniós diplomaták korábbi közlése szerint az észak-koszovói szerbek eddig – hangsúlyozva az EULEX iránti különös ellenszenvüket – inkább együttműködtek az UNMIK-kal. A hétfői mitrovicai események – egyes brüsszeli vélekedések szerint – arról tanúskodhatnak, hogy az UNMIK és az EULEX szerb megítélése közeledett egymáshoz – abban az értelemben, hogy a szerbek most már az UNMIK-ot is erőteljesebben elutasítják. Ebben a helyzetben az unió indokoltnak tarthatja, hogy ismételten hangsúlyozza saját koszovói szerepvállalását, amelyet az EULEX formájában szeretne megvalósítani.
James Appathurai NATO-szóvivő megfogalmazása szerint az észak-atlanti szervezet "a legerőteljesebb formában elítéli" a hétfői erőszakos cselekményeket. Mint hozzátette, a NATO vezette KFOR erők "kemény választ fognak adni bármilyen erőszakos cselekményre, miként az az Egyesült Nemzetek Szervezetétől kapott felhatalmazásukból következik". (MTI/dpa/AFP)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
