2025. december 17. szerda
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Amnesty: az amerikai erők idén rengeteg civilt megöltek

2008. március 17. 10:04, utolsó frissítés: 10:06

Öt évvel Szaddám Huszein rendszerének megdöntése után Irak változatlanul a világ egyik legveszélyesebb országa emberi jogi szempontból - áll az Amnesty International hétfőn Londonban kiadott átfogó jelentésében, amely szerint a nemzetközi erők és az iraki biztonsági szervek is súlyos jogsértéseket követnek el.


A világ legnagyobb emberi jogi szervezete által az iraki háború kitörésének ötödik évfordulója elé időzített 28 oldalas összeállítás szerint senki nem tudja pontosan, hány polgári lakos vesztette életét a 2003-ban kezdődött invázió óta, de az eddigi legnagyobb, idén januárban ismertté vált felmérés


151 ezerre teszi a 2003 márciusa és 2006 júniusa között meghalt

civilek számát. A szervezet által idézett beszámolók szerint az iraki belügyminisztérium felügyelete alatt álló különleges alakulatok tucatjával hajtanak végre törvénytelen kivégzéseket.

Ezeknek az alakulatoknak a tagjai egyes esetekben továbbra is szoros kapcsolatot tartanak fenn síita milíciákkal, sőt a különleges erők sok tagját


egyenesen e milíciákból toborozták.

Mindemellett a magáncégek által felbérelt, biztonsági őrizetet ellátó külföldi fegyveresek is több tucatnyi civil haláláért felelősek, ráadásul büntetlenséget is élveznek a korábbi átmeneti koalíciós adminisztráció egyik rendelete alapján.

A jelentés szerint az amerikai erők szintén számos polgári személyt öltek meg még a legutóbbi hónapokban is. Sok esetben már azért rálőnek fegyvertelen civilekre, mert azok túl közel merészkednek egy konvojhoz vagy egy járőrhöz, vagy túl gyorsan közelítenek egy ellenőrzőponthoz.

Az Amnesty International már 2003-ban ismertetett ilyen eseteket az amerikai hatóságokkal, a fegyverhasználat szabályai azonban a jelek szerint azóta sem változtak.


Az összeállítás szerint a menekülési útvonalak is lassan bezárulnak.

Az iraki menekülthelyzet "az utóbbi évek egyik legnagyobb humanitárius katasztrófája": ENSZ-adatok szerint az erőszakhullám miatt 4,2 millió iraki kényszerült lakhelye elhagyására, közülük 1,4 millióan Szíriába, félmillióan Jordániába mentek.

Szíria azonban tavaly szeptember óta - üzletemberek és tudományos szakértők kivételével - senkit nem enged át iraki útlevéllel a határon, Jordánia pedig a 18 és 45 éves kor közötti iraki férfiak elől zárta le a határ.

Mindkét ország egészségügyi és oktatási rendszerére súlyos terhet ró a menekültáradat, miután igen csekély pénzügyi segítséget kaptak azoktól az országoktól is, amelyek pedig erre ígéretet tettek - áll az Amnesty International jelentésében.

Az AI szerint az Irak számára rendelkezésre bocsátott pénz zöme is a biztonsági erőkre, köztük magán őrző-védő szolgálatokra megy el, miközben


az irakiak több mint kétharmadának nincs biztonságos ivóvize,

több mint 40 százalékuk napi egy dollárnál kevesebből tengődik, a munkaképes korú lakosság fele állástalan, 8 millióan pedig sürgősségi segélyre szorulnak a puszta életben maradáshoz.

Az iraki és a nemzetközi erők 60 ezer személyt tartanak fogva, zömmel vádemelés vagy bírósági eljárás nélkül, és az iraki bíróságok az AI tudomására jutott adatok szerint tavaly 199 halálos ítéletet hoztak, a nemzetközi igazságszolgáltatási normáktól elmaradó eljárások nyomán - áll a jelentésben. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS