Marad a szerb kormánykoalíció – és a kormányzati válság
2008. március 03. 17:51, utolsó frissítés: 17:51
A belgrádi koalíció fenntartása mellett döntött a hét végén a legerősebb kormányerő, a Demokrata Párt (DS) főtanácsa, amelynek az ülése azt bizonyította, hogy nagyon mély válsággal küszködik a szerb kormány.
Boris Tadic államfő és az általa vezetett párt irányító testülete mégsem szánta rá magát arra, hogy szakítson Vojislav Kostunica miniszterelnök Szerbiai Demokrata Pártjával (DSS) és szövetségeseivel. Ha ezt megteszi, már tavasszal idő előtti parlamenti választást kellett volna tartani, így viszont a kormány normális működését ellehetetlenítő válság tovább húzódik.
A pártelnök a tanács tagjai előtt újból megerősítette, hogy egyszerre küzd Koszovó visszaszerzéséért és Szerbiának az EU-hoz közeledéséért, mivel az országnak mindkettőre szüksége van, egyik nélkül sem lehet meg. Hogy van-e értelme két egymást kizáró dologért harcolni, arról nem szólt. Feltétlenül szükségesnek mondta azonban, hogy Belgrád aláírja Brüsszellel az EU-tagsághoz vezető út kikerülhetetlen állomásának számító Társulási és Stabilitási Szerződést.
Boris Tadic ezzel nyilvánvalóan Vojislav Kostunicának üzent, aki mindmáig ragaszkodik ahhoz, hogy a szerződést csak akkor írják alá, ha az EU visszavonja a koszovói missziójáról hozott döntést. Hogy a két álláspont közti szakadékot hogyan lehet áthidalni, azt a DS elnöke nem mondta meg.
Ellene szólt ugyanakkor a miniszterelnöknek és pártjának akkor is, amikor a koszovói függetlenséget elismerő országokkal fenntartott viszonyról szólt. A diplomáciai kapcsolatok felmondását, amelyet a DSS sok vezetője, és a szövetséges Új Szerbia párt is követel, Boris Tadic egyértelműen elutasította, mondván, hogy akikkel Szerbiának nincs kapcsolata, azoknál nem is tudja védelmezni az érdekeit.
Értelmetlennek és hatástalannak nevezte a külképviseletek szintjének leszállítását, valamint a koszovói függetlenséget elismerők perbe fogását – a hágai Nemzetközi Bíróság előtt –, amit szintén Vojislav Kostunica és köre pártol.
Szembeszállt az államfő-pártelnök azzal a – főleg a szerb radikálisok, de a DSS sok vezetője által is hangoztatott – véleménnyel, miszerint Szerbián segít, ha gazdaságilag Oroszország, Kína, s más, az EU és az Egyesült Államok ellensúlyát képező, Koszovó ügyében Belgrádot támogató országok felé orientálódik. Mint mondta, végtelenül nagyra értékeli Oroszország támogatását Koszovó kérdésében, csakhogy Szerbia a kereskedelmi forgalmának mindössze 5 százalékát bonyolítja le Oroszországgal, az EU-val viszont a 60 százalékát. Ezért az unióhoz fűződő kapcsolatok lerontása egyet jelent a szerbiai gazdasági helyzet rontásával.
A kormányt megtartani akaró, de annak politikájában a miniszterelnökkel szembehelyezkedő Tadicnál sokkal egyértelműbben fogalmazott Mladjan Dinkic, a liberális G 17 Plusz pártot vezető gazdasági és területfejlesztési miniszter a B92 televízió egy vasárnap esti műsorában.
Szerinte Belgrádnak muszáj rövid időn belül aláírnia Brüsszellel a Stabilitási és Társulási Szerződést (ezt februárra már ki is tűzték, de az EU, épp a szerbiai belpolitikai helyzetre való tekintettel, belement a határozatlan idejű halasztásba). Ha pedig Kostunica kormányfő ennek ellenáll, akkor jöjjenek az előrehozott parlamenti választások, akár már tavasszal. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket