Bezárt az EU fiókirodája Kosovska Mitrovicában
2008. február 23. 21:49, utolsó frissítés: 21:49
Együttműködésre kérte a koszovói szerbeket az Európai Unió polgári megbízottja, aki szombaton kénytelen volt megerősíteni, hogy fiókirodájukat ideiglenesen bezárták a szerbek lakta északi Kosovska Mitrovicában a kialakult feszültség miatt. "Szeretném felszólítani a szerb közösséget, hogy legyen nagylelkű,
lapozzon, és nézzen előre, működjék együtt velünk"
- mondta Peter Feith a déli Prizrenben. Közölte, hogy északról ideiglenesen kivonták személyzetüket, de reméli, hogy a körülmények rövidesen megengedik a munka folytatását. Mitrovicában az üres irodát helyi szerb rendőrök őrzik.
Az EULEX misszió fennhatóságának elismertetése az északi területen komoly nehézségbe ütközik; már közölték velük, hogy "árulóknak" tekintik munkatársaikat. Védelmükben a 16 ezer fős katonai kontingensre támaszkodnak, amely jelentősen fokozta készültségét a Kosovska Mitovica szerb és albán városrészét elválasztó Ibar folyónál.
Az amerikai külügyminisztérium egy vezető tisztségviselője felszólította pénteken az orosz kormányt, hogy határolódjék el NATO-nagykövetének fenyegető kijelentésétől. Dmitrij Rogozin előzőleg Brüsszelben közölte: Oroszország "nyers erőhöz" folyamodhat tekintélye védelmében, miután a nyugati kormányok Moszkva tiltakozása ellenére elismerték Koszovó függetlenségét.
A washingtoni külügyminisztérium harmadik embere, Nicholas Burns államtitkár "nagyon felelőtlennek" minősítette Rogozin nagykövet kijelentését. "Nyomatékosan tanácsoljuk Oroszországnak, hogy legyen felelősségteljesebb a Koszovót illető nyilvános kommentárjaiban" - jelentette ki Burns.
Az államtitkár – aki egy online fórumon fejtette ki véleményét – úgy értékelte: "Oroszország a héten elszigetelődött, nagyon kevés ország támogatja álláspontját". Rogozin stratégiai hibának minősítette Koszovó elismerését, ugyanakkor arról biztosította a NATO-t, hogy Oroszországnak nincs szándékában fegyveres viszályba keveredni Koszovó miatt.
Mint kifejtette, egyes nyugati országok "Koszovó egyoldalú függetlenségi nyilatkozatának elismerésével tönkretették a nemzetközi jog egész rendszerét". Ha az Európai Unió egységes álláspontot dolgoz ki (Koszovó elismeréséről), a NATO pedig túllép jelenlegi koszovói mandátumán, akkor összeütközésbe kerülnek ezek a szervezetek az ENSZ-szel, és "akkor mi is abból indulunk ki, hogy
nyers erőt kell alkalmaznunk, ... hogy tiszteljenek bennünket"
- foglalt állást Rogozin. Az orosz külügyminisztérium egy magas rangú illetékese ugyanakkor az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek adott pénteki nyilatkozatában nem zárta ki, hogy Koszovó szétszakadhat egy albán és egy szerb részre. Hozzátette, hogy Oroszország kész lenne támogatni a koszovói szerbek "függetlenségi törekvéseit".
Az orosz államfő szerint Koszovó függetlensége "rettenetes precedenst" teremtett, amely "egyszer még visszaüthet a nyugati államokra". Vlagyimir Putyin pénteken, a Független Államok Közösségének (FÁK) nem hivatalos moszkvai csúcstalálkozóján azt mondta, hogy ez a fejlemény "szilánkjaira töri a nemzetközi kapcsolatok nemcsak évtizedek, de évszázadok óta létező rendszerét".
Koszovó függetlenségének számos állam általi elismerése "megjósolhatatlan következmények egész láncolatát vonja maga után" - mondta. Hozzátette: azok az államok, amelyek elismerték Koszovó függetlenségét, nem számolnak tettük következményeivel. Hasonlata szerint
ez a döntés "kétvégű bot, amely egyszer még visszaüthet ezekre az országokra".
Bár Boris Tadic szerb államfő, Vojislav Kostunica miniszterelnök és a legtöbb szerb párt elítélte a belgrádi zavargásokat, de más tények és megnyilatkozások arra utalnak, hogy a szerb kormány kétarcú politikát folytat, s vannak tagjai, akik kifejezetten a rombolók, a külföldi nagykövetségeket támadók mellett állnak.
Ezt erősíti meg az is, hogy Velimir Ilic, Vojislav Kostunica legszorosabb szövetségese az erőszak első, még múlt vasárnapi hulláma után kijelentette: a demokráciához nagykövetségek, pártszékházak ablakainak a beverése is hozzátartozik.
A hétvégén aztán a Blic című belgrádi újság közölt részletet abból a vitából, amely a február 17-inél is súlyosabb csütörtöki zavargások előtt pár órával, a szerb kormány ülésén zajlott. Mint Németh Gyula lapigazgató az MTI-nek elmondta, a szöveghez két forrásból is hozzájutottak, az kétségtelenül hiteles.
VELIMIR ILIC (infrastruktúráért felelős miniszter): Sokkal nagyobb kár ért bennünket, mint néhány betört ablak. A B92-nél (belgrádi rádió) és más médiumoknál vigyázhatnának rá, hogyan beszélnek azokról a fiatalokról.
SNEZANA MARKOVIC (ifjúsági és sportminiszter): Önnek van a legkevésbé joga arra, hogy bárkit kioktasson arról, hogyan kell viselkedni. Mindannyian tudjuk, miket beszélt.
VELIMIR ILIC: Hölgyem, ön még csak két hónapja foglalkozik sporttal, én pedig már húsz éve. Vigyázzon, mert még a végén meglátogatja néhány sportoló.
DRAGAN SUTANOVAC (védelmi miniszter): Milyen sportolók? Miről beszél? Ha kell, odaállok én azok elé a nyamvadtak elé. Más kérdés ugyanakkor, hogy a rendőrség miért kapott utasítást egyrészt arra, hogy engedje tombolni a huligánokat, másrészt arra, hogy védje a rendet és a békét. Az ilyesmit csak megszenvedhetik a rendőrök.
VELIMIR ILIC: Nem nevezheti őket huligánoknak csak azért, mert betörtek néhány ablakot és bántottak pár rendőrt.
DRAGAN SUTANOVAC: Pontosan ötvenhármat.
VOJISLAV KOSTUNICA (miniszterelnök): Azok az emberek, a huligánok, ahogy maga nevezi őket, csak a nemzetközi jog megsértésére reagáltak. (Néhány miniszter nevet, mások kiabálnak.)
DRAGAN SUTANOVAC: Kérem! Ha nem irányítják őket, azt se tudják, mit csináljanak! Hol van itt a nemzetközi jog védelme?!
A kormányülés úgy ért véget, hogy a miniszterek nem értettek egyet a február 17-i rombolás, az amerikai és a szlovén követséget, a B92 rádiót és a liberálisok pártszékházát ért erőszakos támadás megítélésében. Néhány órával később elkezdődött Belgrádban az újabb, még pusztítóbb rombolás.
Az sem volt azonban elegendő ahhoz, hogy józan belátásra vezesse a politikusokat. Az erőszak szításában ezúttal is Velimir Ilic járt elől, aki szűkebb pátriájában, Cacakon egy Koszovó függetlensége ellen összehívott tüntetésen képes volt azt állítani, hogy a Koszovó függetlenségét akarók irányították a belgrádi zavargások résztvevőit. "Amikor látták, milyen sok ember ment el a nagygyűlésre, összedugták a fejüket, gyors tervet csináltak, s gyújtogatni, fosztogatni kezdtek, míg mi a Szent Száva templomban imádkoztunk. Az volt a céljuk, hogy médiumaikban más képet mutassanak rólunk, azt hirdethessék, hogy a szerbek vandálok."
Aztán egy furcsa logikai csavarral a miniszter mégis a korábban elítélt rombolók mellé állt, s a következőképpen fejezte be épületes fejtegetését: "Nem fogunk rombolni és követségeket kővel dobálni, a nagykövetek pedig örüljenek, mert egész könnyen megúszták ahhoz képest, amit érdemelnek" - mondta az infrastruktúráért felelős szerb miniszter. (MTI/AFP/ITAR-TASZSZ, MTI/AP/AFP/ITAR-TASZSZ, MTI/Reuters)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket