Akadozik az áramellátás. Szabotőrök akarják elsötététíteni Koszovót?
2008. február 15. 10:55, utolsó frissítés: 12:17
Hashim Thaci koszovói miniszterelnök csütörtökön sem volt hajlandó elárulni, mikor kiáltják ki a dél-szerbiai tartomány függetlenségét. A kormányfő szerint "a koszovói nép és intézmények tudják a dátumot, és nagyszerű ünnepségen, állami ceremóniával, össznépi vigalommal fogjuk tudatni a demokratikus világgal, hogy ez a föld, ez a nép megérdemli a függetlenséget".
Thaci a kormány által az energiaválság kezelésére létrehozott bizottság vezetőjeként állt az újságírók elé, és szigorú büntetést helyezett kilátásba mindazoknak, akik
"éppen függetlensége elnyerésekor sötétségbe akarják borítani Koszovót".
A tartományban az újabb súlyos áramellátási gondok pár napja kezdődtek, miután meghibásodott a Pristina közelében lévő elöregedett obilici hőerőmű egyik blokkja. Az üzemnek döntő szerepe van a helyi áramellátásban, de már hosszabb ideje alapos rekonstrukcióra szorul, amelyre nincs pénz.
Az újabb leállás miatt az ellátás szempontjából kiemelt szerepet élvező Pristina lakónegyedeiben, ahol ritkák az aggregátorok, naponta 10-12 órán keresztül van áram, a terület más részein azonban csak 8-10 órán át.
A pristinai kormány csütörtöki ülését teljes egészében a három legnagyobb közüzemi vállalat – az elektromos művek, a koszovói posta és telefontársaság, illetve a pristinai repülőtér – működésének szentelte. Ezekről a miniszterelnök pár napja úgy nyilatkozott, hogy úgymond
a korrupció és a rossz irányítás bajnokai.
A kormányülés után pedig kijelentette, hogy az energiaválságot az elektromos művek vezetőségének szabotázsa idézte elő.
A szerb kormány csütörtökön már előre határozatban nyilvánította semmisnek Koszovó még ezután kikiáltandó függetlenségét. A szimbolikus politizálás kategóriájába tartozó döntésnek csak annyi az értelme, hogy megerősíti: Szerbia nem kíván lemondani déli tartományáról. Belgrádnak már kilenc éve semmilyen hatalma sincs Koszovóban, így vele kapcsolatos döntései legfeljebb erkölcsi erővel bírnak.
A határozatot, amely "A koszovó-metohijai ideiglenes önkormányzati szerveknek a függetlenség egyoldalú kikiáltására vonatkozó jogellenes lépései megsemmisítéséről" elnevezést viseli, a parlament elé terjesztik, amely hétfői ülésén hagyja jóvá.
A földjükön maradásra, egyben az albán hatalommal szembeni
békés ellenállásra biztatta csütörtökön a koszovói szerbeket fő egyházi vezetőjük, Artemije raska-prizreni püspök. A főpap a Beta hírügynökségen keresztül azt üzente követőinek, hogy bármit tesznek is az albánok, otthonaikban, szent helyeik, őseik sírjai közelében, saját földjükön kell maradniuk.
A püspök Koszovó függetlenségének várható kikiáltását megszállásnak minősítette, s úgy fogalmazott, hogy "a népnek át kell vészelnie ezt a megszállást, úgy, hogy nem vesz részt a megszálló hatalom tevékenységében, de engedelmeskedik parancsainak". Másfajta ellenállást nem tanúsíthatunk, mint hogy kinyilvánítjuk véleményünket és akaratunkat, s csupán átmenetiként, túlélendőként fogadjuk el a ránk kényszerített döntést.
Artemije nem hisz az albánok szerbek iránti jóindulatában, függetlenül attól, hogy mit ígérnek a függetlenség kikiáltása előtt. Szerinte nem kétséges, hogy változatlanul meg akarják tisztítani Koszovót a szerbektől, s minden más nem albántól.
Meg fogják kísérelni erőszakkal befejezni az etnikai tisztogatást,
felszámolni kulturális örökségünk maradékát, amely a szerbek sok évszázados koszovói jelenlétéről tanúskodik – mondta.
A 73 éves püspök ma a Szerb Ortodox Egyház egyik legnagyobb tekintélyű főpapja, a Koszovót és a szerbség bölcsőjének tekintett délnyugat-szerbiai vidéket, Raskát magában foglaló egyházmegye vezetője. A milosevici rezsim uralma idején egyfajta belső számkivetettségben élt, mert felemelte szavát a népirtás, és általában mindenfajta erőszak ellen.
Artemijét ezért Szerbiában hazaárulónak tekintették, még a Szerb Ortodox Egyház szinódusával is összeütközésbe került, ugyanakkor céltáblájává vált az albán nacionalistáknak is, mert megbélyegezte az UCK szerb civilek elleni megtorló akcióit. Hasonló eréllyel ítélte el Szerbia sok polgári áldozatot követelő NATO-bombázását.
A dél-szerbiai albánságra komoly hatással lesz Koszovó függetlensége,
az, hogy létrejön egy második albán állam, amely támogatja őket – derült ki egy helyi albán vezető csütörtöki nyilatkozatából. Jonuz Musliu, a Demokratikus Haladásért Mozgalom vezetője a Beta hírügynökségnek azt mondta, Koszovó függetlenségének kikiáltását Dél-Szerbia minden albánok lakta településén megünneplik, s a térségben akkor marad fenn a béke, ha ezt szerb részről csöndben tudomásul veszik.
A belgrádi vezetőkkel szóba állni sem hajlandó, követőit évek óta minden szerbiai választás bojkottjára felszólító Musliu azt mondta, hogy pillanatnyilag nem számít erőszakos akciókra. Úgy vélte azonban, hogy a nemzetközi közösségnek a koszovói függetlenség megteremtése után hozzá kell látnia a dél-szerbiai albánok problémái megoldásának.
A belgrádi parlament egyetlen albán képviselője, Riza Halimi is úgy vélte, hogy a térség nyugalma fennmarad. A legrosszabb eshetőségnek nevezte azt, hogy Szerbia, válaszként a koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltására, esetleg lezárja államhatárait,
s megakadályozza a szerbiai albánok Koszovóba utazását.
A helyi albán vezetők testületileg is a nemzetközi közösség fokozott jelenlétét, helyi szerepvállalását kérték, amikor csütörtökön találkoztak a belgrádi holland nagykövetség katonai attaséjával, Jan van der Elsennel, aki rendszeres látogatójuk és tárgyalópartnerük. Ezúttal azt beszélte meg velük, hogy a koszovói függetlenség kikiáltása milyen hatással lehet a térségre – közölte Saip Kamberi, a bujanovaci emberi jogi bizottság elnöke.
Szerbia délnyugati csücskében, a koszovói és a macedón határ közötti területen, a presevói völgyben 60-70 ezer albán él egy tömbben. A közülük kikerült terroristák, akik Presevo, Bujanovac és Medvedja Felszabadítási Hadseregének nevezték magukat, 2000 ősze és 2001 tavasza között számos aknavetős támadást hajtottak végre, rendőrőrsöket támadtak meg azzal a jelszóval, hogy
ki akarják vívni az általuk Kelet-Koszovónak nevezett terület elszakadását
Szerbiától. A Koszovó miatti, s akkor még igen közeli NATO-bombázásoktól megfélemlített Belgrád nem mert komolyabb erőket bevetni ellenük, s végül nemzetközi, főleg a NATO-tól érkező nyomás kellett ahhoz, hogy a terroristák – teljes büntetlenségért cserébe – letegyék a fegyvert. Közülük többen – például Jonuz Musliu – azóta politikussá váltak. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
