Német-török együttélés: fellángolt a vita
2008. február 15. 09:53, utolsó frissítés: 09:53
A németek többsége szerint problémákkal terhelt a törökökkel való együttélés. Erről tanúskodott az a felmérés, amelynek eredményeit csütörtökön hozták nyilvánosságra. A Forsa közvélemény-kutató intézet adataiból kitűnik: a megkérdezett németek több mint 40 százaléka problematikusnak tekinti a németországi törökökkel való egymás mellett élést, sőt 12 százalék azon a véleményen van, hogy az együttélést rendkívül súlyos problémák terhelik.
Az előzményekhez tartozik, hogy az elmúlt hónapokban németországi külföldiek – köztük nagy számban török fiatalok – erőszakos cselekményeket hajtottak végre németek ellen. A közelmúltban pedig Ludwigshafenben leégett egy több emeletes, kizárólag törökök lakta ház, s a katasztrófában kilenc személy életét vesztette. Az ügyet azóta is egy közös német-török szakértői csoport vizsgálja,
nem zárva ki azt sem, hogy szándékos gyújtogatás történt.
Értesülések szerint a rendőrség több szálon nyomoz, s az első vizsgálati eredményeket a legközelebbi jövőben ígérik.
Ezt követően felerősödött a kölcsönös bizalmatlanság a német lakosság és a németországi törökök között. Olajat öntött a tűzre Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök múlt vasárnapi, németországi látogatása során elhangzott nyilatkozatával. Erdogan támogatta ugyan a mintegy 3,5 millió török integrálódását, de egyben figyelmeztette őket az általa túlzottnak nevezett beilleszkedés elkerülésére. A kormányfő egyidejűleg arra szólította fel a német hatóságokat, hogy hozzanak létre török iskolákat és egyetemeket Németországban.
A felmérés szerint ez utóbbit a német lakosság több mint 90 százaléka a leghatározottabban elutasította. Ezzel egy időben a német kormány integrációs megbízottja, Maria Böhmer egy csütörtöki nyilatkozatban azt vetette Erdogan szemére, hogy
félelmet szít Németországban élő honfitársai körében.
A konzervatív politikus azzal vádolta a török kormányfőt, hogy németországi kijelentéseivel az előítéletek erősödését segítette. Böhmer szerint Erdogan nyilatkozatával sokat ártott a külföldiek, köztük a törökök beilleszkedésének, amellyel pedig "mindenki nyerne".
"Miért elítélendő, ha valaki olyanná akar válni, mint a befogadó (többségi) társadalom? Aki nálunk él, annak el kell fogadnia a német jogrendet" - érvelt Wolfgang Bosbach, a kereszténydemokraták (CDU) alsóházi frakciójának helyettes vezetője. Dieter Wiefelspütz, a szociáldemokraták belpolitikai szóvivője a német belügyekbe való "megengedhetetlen beavatkozást" vetett Erdogan szemére. Erwin Huber, a bajor uniópárt (CSU) elnöke pedig egyenesen a Törökország EU-belépéséről folyó tárgyalások felfüggesztését követelte a kölni beszéd nyomán.
A kormányfő ötlete halálos csapás volna az integrációs törekvésekre, és ideális táptalaja volna "török miliő és török gettók kialakulásának" - fogalmazott Wolfgang Schäuble belügyminiszter. Az elképzelést a német kancellár is értetlenül fogadta. Az iskolai megértési problémák orvoslására szerinte
nem Törökországból kellene tanárokat és tanítókat "importálni".
A megoldást török származású oktatók nagyobb számban történő alkalmazása jelenthetné a német oktatási intézményekben – vélte Angela Merkel.
Nem aratott osztatlan tetszést Erdogan beszéde a németországi törökök körében sem. Cem Özdemir, a Zöldek EP-képviselője hasznosnak, az integrációt előmozdítónak nevezte a miniszterelnök kölni kijelentéseit. Kenan Kolat, a Németországi Török Közösség elnöke viszont leszögezte: aki német földön nő fel, annak meg kell tanulnia németül beszélni. Török iskolák "telepítése" szóba sem jöhet.
A Németországi Muzulmánok Központi Tanácsának elnöke politikai számítást vetett Erdogan szemére, elítélve a párhuzamos társadalom kialakítására alkalmas ötleteit. Aiman Mayzek szerint a kormányfő és tanácsadói felismerték, hogy
a németországi törökök politikai vákuumban élnek.
A német politika, politikusok ugyanis nemigen törődnek velük, jóllehet jelentős választói réteget és potenciált képviselnek. (A 3,4 millió török közül mintegy 700 ezer rendelkezik német állampolgársággal, ők a Bundestag-választásokon is szavazhatnak. A többiek nagy része, amennyiben legalább 8 éve él német földön, és büntetlen előéletű, a helyhatósági választásokon jogosult szavazásra.)
Mayzek ezzel azoknak a sajtókommentátoroknak adott igazat, akik szerint Erdogan Ludwigshafenben, a tűzkatasztrófa helyszínén államférfiként, a kölni sportcsarnokban viszont kampányoló pártpolitikusként szólalt fel. Ennek oka is kézenfekvő: az ankarai parlament januárban módosította a választójogi törvényt. Ezáltal a külföldön élő törököknek nem kell már hazautazniuk a választásokra, hanem külföldi lakóhelyükön vagy levélben is leadhatják a szavazatukat.
A korábbi kormányok is élhettek volna egy ilyen értelmű módosítás lehetőségével, ám ódzkodtak tőle. Tudták ugyanis, hogy a német, osztrák, belga, holland földön élő törökök többsége jámbor muzulmán és konzervatív; zömük az elmaradott anatóliai tájakról került Nyugat-Európába. Így politikai nézeteik leginkább az iszlamista gyökerű Igazság és Haladás Pártjához (AKP) állnak közel – vagyis Erdogan és szövetségese, Abdullah Gül államfő pártjához. Ebből a lehetőségből igyekezett gyorsan politikai tőkét kovácsolni a miniszterelnök – írja Dorogman László, az MTI munkatársa.
Bár választások Törökországban csak bő három év múlva esedékesek, Erdogan már most készül a megmérettetésre. A tavalyi voksoláson ugyan pártja meggyőző fölénnyel nyert, ám a fejkendő egyetemi viselését lehetővé tevő törvény parlamenti elfogadtatásával maga ellen fordította a szekularizáció híveit: a hadsereg, a világi politikai elit és a felsőoktatás vezetői mellett azokat a tömegeket is, amelyek a lopakodó iszlamizálás előhírnökét látják a fejkendő rehabilitálásában.
Így a következő választások csöppet sem ígérkeznek sétagaloppnak; könnyen lehet, hogy Erdogannak és az AKP-nek nagyon is jól fognak jönni a német földön élő török milliók szavazatai. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
