2025. december 20. szombat
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Rendkívüli állapot Kelet-Timorban

2008. február 12. 16:42, utolsó frissítés: 16:42

Kelet-Timoron rendkívüli állapot lépett életbe kedden azt követően, hogy zendülő katonák erőszakos hatalomátvételt kíséreltek meg, és megtámadták az ország államfőjét és miniszterelnökét. A délkelet-ázsiai országban a 2002-ben történt függetlenné válás óta szinte állandó a politikai bizonytalanság.


KRONOLÓGIA

2002. május 20.: Kelet-Timor kikiáltotta függetlenségét az 1999-ben megtartott népszavazás alapján, 24 éven át tartó indonéz megszállás és közel hároméves ENSZ-igazgatás után. Xanana Gusmao volt gerillavezért nevezték ki államfőnek.
2002. december 4.: Véres zavargásba torkollott egy tüntetés a fővárosban, Diliben, ahol rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat rendeltek el. Az utcai összecsapásokban több embert agyonlőttek, és felgyújtották a miniszterelnök házát.
2003. május 19.: Az ENSZ egy évvel meghosszabbította 3800 fős, kelet-timori támogató missziójának (UNMISET) mandátumát.
2005. március 9.: Indonézia és Kelet-Timor közös bizottságot állított fel az 1999-ben, főleg Jakarta-párti milíciák által elkövetett vérengzések kivizsgálására.

2005. április 28.: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta, hogy a világszervezet békefenntartói még egy évig, csökkentett létszámú erőkkel Kelet-Timoron maradjanak.

2006. február 8.: Több száz elégedetlen katona sztrájkot kezdett az alacsony bérek és az őket érő hátrányos megkülönböztetés miatt.

2006. március 16.: Mari Alkatiri miniszterelnök és a haderők főparancsnoka elbocsátott 600 katonát dezertálás vádjával az 1400 fős kelet-timori hadseregből. Az eltávolított katonák és a rendőrség ezután több hónapon keresztül véres harcokat folytatott, amelyek során 37 ember meghalt és közel százezren kényszerültek elhagyni otthonukat.
2006. május 25.: Ausztráliai, új-zélandi, malajziai és portugál csapatok érkeztek Kelet-Timorra, hogy helyreállítsák a rendet a zavargások után.

2006. július 10.: A Nobel-békedíjas José Ramos-Hortát nevezték ki miniszterelnöknek. Mari Alkatiri azért kényszerült lemondásra, mert őt tették felelőssé a több hétig tartó utcai zavargásokért.

2006. augusztus 30.: Alfredo Reinado, a zavargások egyik vezető alakja 55 társával megszökött a börtönből.

2007. március 4.: A Kelet-Timoron állomásozó nemzetközi biztonsági erők rajtaütöttek a kormányellenes lázadók rejtekhelyén, és megöltek négyet a fegyveres felkelők közül, ám Reinado, akinek elfogásáért elindították az akciót, elmenekült a külföldi katonák elől.

2007. március 5.: Több ezren vonultak az utcákra a Reinadót célzó elfogási kísérlet ellen tiltakozva. A tüntetők gumiabroncsokat gyújtottak fel, és úttorlaszokat emeltek az utcákon.

2007. május 20.: Beiktatták hivatalába José Ramos-Hortát, Kelet-Timor második elnökét.

2007. június 30.: A korábbi kormányzó párt, az indonéz megszállás ellen harcoló Független Kelet-Timor Forradalmi Frontja (Fretilin) 21 helyet szerzett a 65 fős parlamentben. Gusmao pártja, a Nemzeti Kongresszus Timor Újjáépítéséért (CNRT) 18 mandátumot kapott.

2007. augusztus 6.: Ramos-Horta elnök Gusmaót bízta meg a kormány megalakításával, miután a CNRT szövetségre lépett három kisebb párttal.

2008. február 8.: Kormányellenes felkelők tüzet nyitottak ausztrál járőrökre a fővárosban, de nem sérült meg senki.

2008. február 11.: Zendülő katonák megtámadták az államfőt és a miniszterelnököt. Reinado meghalt a harcokban, az elnököt pedig súlyos sérülésekkel szállították egy ausztrál kórházba. Ausztrália azonnal további katonákat és rendőröket küldött Kelet-Timorra.

2008. február 12.: Vicente Guterres megbízott államfő 48 órás rendkívüli állapotot hirdetett. (MTI/Reuters)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS