Egységes uniós romastratégiát sürgetnek a magyar EP-képviselők
2008. január 17. 12:21, utolsó frissítés: 12:21
Egységes európai uniós romastratégia mielőbbi kialakítása mellett foglaltak állást az Európai Parlament (EP) képviselői a témáról szerda este a strasbourgi plenáris ülésen lefolytatott vitában.
A témát felvezető Járóka Lívia (Fidesz-MPSZ) és Mohácsi Viktória (SZDSZ) rámutatott, hogy bár a romaproblémára az elmúlt évben számos uniós dokumentum felhívta a figyelmet, nem történt előrelépés. Lévai Katalin (MSZP) szerint az elmúlt év tapasztalatai inkább a radikalizmus megerősödését mutatják mind az új, mind a régi tagállamokban, míg Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélte, a jelenlegi helyzet annak az eredménye, hogy az EU-nak nincs kisebbségpolitikája.
Az Európai Bizottságot képviselő Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos bejelentette, hogy a testület még idén javaslatot tesz egy olyan irányelv megalkotására, amely a még nem szabályozott területeken is előírja a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód garantálását.
A téma megvitatásra annak kapcsán került sor, hogy öt képviselő kérdést intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben arról érdeklődött, mikor terjeszt elő a testület átfogó cselekvési tervet a romák helyzetének javításáról. Utaltak arra, hogy az EP már 2005 áprilisában állásfoglalást fogadott el a romák európai unióbeli helyzetéről, amelyben felhívta az Európai Bizottságot, készítsen javaslatokat arról, hogyan tudja az EU a legjobban összehangolni és elősegíteni a romák helyzetének javítására irányuló törekvéseket, továbbá fogadjon el egy olyan cselekvési tervet, amely világos ajánlásokat tartalmaz a tagállamok számára.
Járóka Lívia kiemelte: az európai munkaerőpiacnak és az uniós államoknak egyaránt érdekük, hogy a legnépesebb és leggyorsabban növekvő kisebbség integrációja sikeres legyen. Leszögezte, hogy szükség van arra az akciótervre, amelynek elkészítését a brüsszeli bizottság magas szintű tanácsadócsoportja is kezdeményezte, de emellett hatékony és azonnali intézkedések is kellenek, amelyekhez viszont "a bizottság jóval hatékonyabb és erőteljesebb elkötelezettsége szükséges".
Az uniós pénzek felhasználásánál kötelező szempontként kell érvényesíteni az esélyegyenlőség követelményét. Elengedhetetlen egy európai krízistérkép létrehozása is, amelynek alapján Brüsszel megkezdhetné a tagállamokban halogatott deszegregációs munkát - vélte Járóka.
Mohácsi Viktória egyebek közt azt említette meg, hogy az EU "legalább tíz országában biztosan szegregált körülmények között tanulnak a romagyerekek", és minden tagállamban pontosan tudni lehet, "a romák hol élnek nyomortelepeken, szörnyű állapotok között". Példákat említve úgy vélte, "már nem múlik el úgy hónap, hogy valamelyik tagállamban ne lenne rasszista indíttatású támadás a romákkal szemben".
Lévai Katalin elmondta, a 7-9 millió Európában élő roma többsége rossz szociális körülmények között, ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint évekkel ezelőtt. Osztályrészük a kirekesztés, beilleszkedésük és foglalkoztatásuk megoldatlan, a roma nőket többszörös diszkrimináció sújtja. Lévai sürgette azt is, hogy ismerjék el az európai romák transznacionális, nemzetközi státusát.
Tabajdi Csaba fontosnak mondta, hogy a kérdésre folyamatosan térjenek vissza. Úgy vélte, el kell különíteni a tagállami és az uniós kompetenciákat: az EU szerinte egyfelől pénzt adhat a tagállamnak, de módszertant is kell adnia, ellenőriznie is kell, és felkészült szakértőkkel kell rendelkeznie.
Ferrero-Waldner úgy vélekedett, a bizottság eltökélt abban, hogy a helyzetet jogalkotással, információs kampányokkal és az uniós felzárkóztatási alapok igénybe vételével is javítsa. Javasolta a testületnek, hogy hozzanak létre egy magas szintű roma fórumot is a nemzeti parlamentek, uniós intézmények és szakértői csoportok bevonásával. Huszonkét tagállam ellen folyt már eljárás hátrányos megkülönböztetés miatt. Az emberek fejében kell leküzdeni az akadályokat annak érdekében, hogy a romákat az európai kultúra részének tekintsék - vélte Ferrero-Waldner. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
