Tiltakoznak a vajdasági magyar pártok a "koszovói romák" feltételezett betelepítése ellen
2007. október 03. 11:07, utolsó frissítés: 11:07
A délvidéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) igen erélyesen felemelte a hangját szerbnek minősülő menekültek feltételezett vajdasági betelepítése ellen. A párt azért nyugtalankodik, mert információi szerint Szerbiának 50-150 ezer, Koszovóból az Európai Unióba költözött, többségében muzulmán vallású romát kell rövid határidőn belül visszafogadnia, s azt is tudni véli, hogy a szerbiai emberi jogi szervezet új települések létesítésének tervezetét dolgozta ki, amely érinti az összes magyarlakta községet.
Amit pontosan tudni lehet, az az, hogy pár hete aláírták azt a szerb-EU-megállapodást, amely valamelyest megkönnyíti a szerb állampolgárok - egyébként igen szigorú szabályokhoz kötött - beutazását az EU-ba. Ennek egyik feltétele az volt, hogy Szerbia fogadja vissza az illegálisan az EU területén tartózkodó, hivatalosan szerbnek minősülő embereket.
Mivel Szerbia a néhai Jugoszlávia jogutódja, a 17-18 éve szétesett egykori állam háborúk űzte menekültjeinek zöme is hivatalosan szerb, pedig lehet, hogy Nyugat-Európába távozása előtt sosem járt Szerbiában, egész addigi életét Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban vagy Macedóniában élte le. Ráadásul nem tudni, pontosan hányan is vannak. Tanja Miscevic, az EU-s kapcsolatokért felelős miniszter a százezresnél nagyobb számokat légből kapottaknak minősítve 4000-4500 visszatérőről beszélt a napokban.
A Vajdaságban - anélkül, hogy erről pontos adatok lennének - a hét-nyolc éve, a koszovói háború óta jelen van az a tudat, hogy szerb menekültáradat nyomja el a helyi magyarságot. Százezres menekültáradatról, a lakossági arányok gonosz szándékból fakadó megváltoztatásáról szólnak a helyi magyar pártok által is felkarolt történetek.
Belgrádi becslések eközben 150-200 ezerre teszik a déli tartományból elmenekültek számát, s minden kimutatás arról szól, hogy ezeknek a 70-80 százaléka Szerbia déli részén, Nis és Kragujevác környékén telepedett le.
A vajdasági magyar politikai erők ennek ellenére nyugtalanok. Félnek a vízumegyezmény miatt Nyugat-Európából, s a dél-szerbiai tartomány esetleges függetlenné válása miatt délről érkező - mint rendszeresen fogalmaznak - koszovói romáktól. A napokban Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke írt ezzel kapcsolatban levelet Göncz Kinga magyar külügyminiszternek, s a téma felmerült Sólyom László köztársasági elnök pár héttel ezelőtti szabadkai látogatása során is.
Belgrád eközben koszovói - roma jelző nélküli - szerbek újabb menekülésétől tart arra az esetre, ha a tartomány elszakad Szerbiától. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
