Ursula von der Leyennek sem tetszik a magyar pedofilellenes törvény a homofób beütések miatt
2021. június 23. 19:29, utolsó frissítés: 20:37
Az Európai Bizottság elnöke szerint jogi lépéseket tesznek az új magyar törvénnyel szemben, amely ellehetetlenítené a homoszexualitás megjelenítését a kultúrában és megtiltaná az arról folyó felvilágosítást az oktatásban. A beszéd tartalmáról több brüsszeli média, így a Politico értesült, és az Euronews is beszámolt róla.
A kiszivárgott hírek szerint Ursula von der Leyen Didier Reynders és Thierry Bretons biztosokat kérte fel, hogy még a törvény hatályba lépése előtt levélben fejezzék ki jogi természetű aggályaikat.
A Bizottság elnökének véleménye szerint a pedofília elleni törvénynek indult, később azonban homoszexualitással kapcsolatos felvilágosítást, illetve annak bármilyen megjelenítését is kriminalizáló jogszabály szembemegy az EU alapvető értékeivel.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök korábban azt írta a Twitteren,hogy "egy olyan Európában hiszek, ami befogadja a sokszínűséget, nem egy olyanban, ami elrejti azt a gyermekeink elől... senkit nem szabad a nemi irányultsága miatt diszkriminálni".
A magyar kormányzat a melegeket megbélyegző, őket a pedofilokkal összekeverő törvénye azután vált széles körben ismertté, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség nem engedélyezte, hogy a jogszabály elleni tiltakozásképp szivárványszínekkel világítsák meg a müncheni Allianz arénát a német-magyar válogatott mérkőzése előtt. Ugyanakkor az UEFA a logóját végül szivárványszínűre váltotta az instagramon.
A magyar Nemzetközi Kommunikációs Iroda szégyenteljesnek minősítette Ursula von der Leyen szavait. Az Iroda közleménye szerint a Bizottság elnökének állásfoglalása hamis állításokon alapszik. A törvény a szülőket és a gyerekeket védi, nem vonatkozik a 18 évesnél idősebbek nemi orientációjára, így diszkriminatív elemeket sem tartalmaz, megfelel az EU alapszerződéseinek és az alapjogi chartának. Szégyen, hogy a Bizottság elnöke elfogult politikai véleményt közölt anélkül, hogy előtte pártatlan vizsgálatot folyatott volna le - írja a magyar kormány Nemzetközi Kommunikációs Irodája.
Az Európai parlament elnöke, David Sassoli a törvény kapcsán felszólította az Európai Bizottságot, hogy az alapszerződések őreként haladéktalanul kezdje meg a jogállamisági mechanizmus alkalmazását Magyarországgal szemben.
Nemcsak az EU Alapjogi Chartájában foglalt elveket sértené a magyar melegellenes törvény, hanem az uniós belső piac működését is akadályozhatná, ha életbe lépne – áll abban a levélben, amelyet az Európai Bizottság küldött szerdán Varga Judit igazságügyi miniszternek, és az Európai Bizottság vezető szóvivő-helyettese, Dana Spinant osztott meg a Twitteren.
Ha nem változtat a törvényen, a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat a magyar kormány ellen, és végső esetben az Európai Unió Bíróságától kérheti a törvény megsemmisítését. Egy ilyen jogvitában egyszerűen nem állnák meg a helyüket a magyar kormány jogállamisági vitákban hozott érvei, miszerint az uniós értékek meg a jogállamiság homályos fogalmak, ugyanis a luxemburgi bíróság majdnem hetvenéves joggyakorlata a belső piac védelmére épül, és ennek minden apró vetületét definiálták már, és olyan kényes esetekben is hoztak számos ítéletet, amikor a belső piac és valamilyen alapvető jog között kellett az egyensúlyt megtalálni.
A Bizottság értékelése szerint a magyar törvény a „egyenlőségjelet tesz a pornográfia, illetve a homoszexualitást, a nemváltást és a születési nemtől eltérő identitás között, és ezt kiskorúak szellemi és testi fejlődésére károsnak minősíti”. Ha pedig alkalmazzák a törvényt, az megszegi az EU Alapjogi Chartájának 21. cikkében foglaltak, miszerint tilos a nemi irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés.
A levél arra is rámutat, hogy a magyar törvény egyéb uniós alapjogokat is veszélyeztet, például a magán- és családi élethez való jogot, mivel megbélyegzi a LMBTQI-embereket és -párokat a szólás- és információszabadság jogát, mivel indokolatlanul korlátozza a médiaszolgáltatások és egyéb kommunikációs formák tartalmát a vállalkozás szabadságát, mivel változtatásra kötelezi a magyarországi szolgáltatókat, ami a legnagyobb fegyvertény.
A Bizottság szerint a magyar törvény sérti az audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó uniós irányelvet. Az uniós jogszabály értelmében valóban hozhat egy tagállam olyan törvényeket, amely a kiskorúak szellemi, erkölcsi vagy fizikai fejlődésének védelme érdekében bizonyos korlátozásokat vezet be – ilyen például, hogy a horrorfilmeknél kötelező kitenni a 18-as karikát és késő esti műsorsávban lehet őket vetíteni. Ám az uniós intézmény indoklása szerint a magyar törvény aránytalanul és szükségtelenül szigorú korlátozásokat vezet be, amelyek nem szolgálják a fenti célt, sőt alapvető jogokat sértenek. (euronews/hvg)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
