2026. november 16. hétfő
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Felfüggesztették az EU-csúcsot: a kétoldalú megbeszélések után, Tusk további szűk körű egyeztetést folytat

2019. július 01. 10:04, utolsó frissítés: 10:04

A Brüsszelben zajló európai uniós csúcsértekezleten hétfő hajnalban lezárultak az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által kezdeményezett kétoldalú megbeszélések, amelyet követően Tusk még szűk körű konzultációra hívta Angela Merkel német kancellárt, Emmanuel Macron francia elnököt, Mark Rutte holland miniszterelnököt és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnököt - közölték az ülés részleteit ismerő diplomáciai források.


Mivel a tagállami vezetők vasárnap esti első megbeszélésükön nem értek el előrelépést, Donald Tusk éjjel 11 órakor felfüggesztette a rendkívüli EU-csúcstalálkozót, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetőivel. Tusk mintegy hat órán keresztül tárgyalt egyenként az uniós 28 országnak vezetőjével, hogy tisztább képet kapjon a jelöltek személyét érintő tagállami preferenciákról.

Diplomáciai források közlése szerint továbbra sem világos, hogy az ötös körben folytatott tanácskozást követően, várhatóan hamarosan újrakezdődő teljes uniós tanácskozáson konszenzusra tudnak-e jutni az uniós intézmények vezető tisztségeit illetően.

A Politico című brüsszeli hírportál egy diplomatától úgy értesült, hogy amennyiben nem jutnak döntésre, az újonnan alakuló Európai Parlament második plenáris ülését megelőzően, július 15-én újabb csúcstalálkozóra kerülhet sor.

A tagországok állam-, illetve kormányfői vasárnap este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.

Az Európai Bizottság következő elnökét az Európai Parlament választja meg, de a jelöltállítás kizárólagos joga az unió alapszerződése értelmében az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsé. Ennek ellenére a pártcsaládok - a folyamat demokratizálására hivatkozva - a 2014-es tisztújítás előtt csúcsjelölti rendszert vezettek be azzal a céllal, hogy azon pártcsalád jelöltje kapja meg a brüsszeli bizottság elnöki posztját, amelyre az EP-választásokon a legtöbben szavaznak. 2014-ben az állam-, illetve kormányfők többségi szavazással - magyar és brit ellenvetés mellett - úgy döntöttek, hogy az Európai Néppárt jelöltjét, Jean-Claude Junckert jelölik a testület élére.

Olasz miniszterelnök: a túl kell lépni a csúcsjelölti rendszeren

Nincs egyezség az uniós tagállamok vezetői között az uniós intézmények vezető tisztségeinek jelöltjeiről, ehhez egyebek mellett túl kell lépni a csúcsjelölti rendszer kötöttségein - jelentette ki Giuseppe Conte olasz miniszterelnök Brüsszelben, a rendkívüli uniós csúcstalálkozó szünetében hétfőn.

Conte újságíróknak adott nyilatkozatában aláhúzta, a csúcsjelölti rendszer nem lehet az egyetlen kritérium a javasolt személy kijelölésére.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megbeszéléséket folytatnak 2019. június 30-án Brüsszelben. Fotó: Európai TanácsGiuseppe Conte olasz miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megbeszéléséket folytatnak 2019. június 30-án Brüsszelben. Fotó: Európai Tanács


Az olasz miniszterelnök kérdésre válaszolva elmondta: a helyzet állása szerint nem lehet tudni, hogy a csúcstalálkozó alkalmával megállapodás születik-e a kérdésben, "a kiválasztási folyamat ugyanis továbbra is nehézkes".

Az uniós tagországok vezetőinek sokkal rugalmasabbnak kell lenniük a jelöltek keresését illetően - tette hozzá.

Frans Timmermans szociáldemokrata politikus jelöltségét illetően Conte azt mondta: "majd meglátjuk". (mti)

Nyitókép: Balról jobbra: Xavier BETTEL, Luxembourg miniszterelnöke; Donald TUSK, az Európai Tanács elnöke; Joseph MUSCAT, máltai miniszterelnök; Dalia GRYBAUSKAITE, Litvánia elnöke az Európai Tanács ülésén 2019. június 30-án Brüsszelben. Forrás: Európai Tanács

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS