A Political Capital szerint ezek lehetnek az EP-választás következményei az európai színtéren
2019. május 27. 17:12, utolsó frissítés: 17:41
Az EP-választás következményei az európai színtéren címmel tett közzé elemzést a politicalcapital.hu, amelyben az elmúlt napokban megtartott Európai Parlamenti választások eredményeit elemzik.
A Political Capital főbb megállapításai az EP-választások következményeit illetően:
• Magasabb részvétel, erősödő legitimitás.
• A mainstream továbbra is erős; fragmentáltabb, de nem euroszkeptikus EP alakulhat.
• Elhúzódó játszma során választják majd meg az Európai Bizottság elnökét.
• A V4-országokban is erősödtek az euroszkeptikus és a liberális pártok is.
• A Putyin-barát szélsőjobb- és szélsőbaloldali pártok erősödésével erősödik majd a Kreml hangja az Európai Parlamentben.
Mint írják az EU-ban az összesített részvételi arány 1994 óta először meghaladta az 50 százalékot, ezzel nőtt az EP legitimitása is. Szerintük ez részben annak is köszönhető, hogy ténylegesen összeurópai témák jelentek meg a kampányban, mint a migráció vagy a környezetvédelem.
A Political Capital szerint a mainstream továbbra is erős, és véleményük szerint egy fragmentáltabb, de nem euroszkeptikus EP alakulhat majd meg.
Úgy vélik, hogy az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) az EP-választások történetében először elvesztette többségét. Szerintük az euroszkeptikus pártok bár leginkább Matteo Salvini Ligája és Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése révén erősödtek, a hagyományos jobb- és balközép pártok gyengüléséből nemcsak a szélsőségesek, hanem a zöld és a liberális pártok is profitáltak.
„182 mandátumával az EPP továbbra is az EP legerősebb csoportja maradt (...) az ezüstérmes S&D jelenleg 147 mandátumra számíthat. Az ALDE stabil harmadik erővé vált, míg a Zöldek a Salvini fémjelezte Európai Népek és Nemzetek Szövetsége (EAPN) méretét közelítheti meg. Az ECR nem csak a brit toryk elvesztése, hanem az EAPN elszívó ereje miatt is gyengülni fog, de van esélye a túlélésre, mivel az ECR oroszellenes pártjai (pl. a lengyel PiS) nem szívesen ülnének be az oroszbarát pártokkal teletűzdelt EAPN-be”-írják.
Szerintük az euroszkeptikus erőknek mérsékelt hatása lesz az EP döntéshozatalára, ugyanis az Európa-barát és euroszkeptikus erők körülbelül kétharmad-egyharmad arányban foglalják majd el a parlamenti helyeket, ráadásul utóbbiak frakciófegyelme hagyományosan sokkal lazább. Ezek az arányok döntően a Brexit után sem változnának.
A Political Capital beszámolója szerint az elhúzódó játszma során választják majd meg az Európai Bizottság (EB) elnökét. Legközelebb május 28-án találkoznak az uniós állam- és kormányfők egy informális vacsora keretében, június 20-21-én pedig csúcstalálkozót tart az Európai Tanács (ET), amelynek minősített többséggel kell jelölnie a Bizottság elnökét. Tekintve, hogy az EB-elnököt az EP-képviselők abszolút többségének is el kell fogadnia, a kiválasztási folyamat során az ET és az EP képviselői a háttérben folyamatosan egyeztetni fognak.
Manfred Weber az EPP csúcsjelöltjeként és Angela Merkel támogatottjaként továbbra is esélyes a posztra, de az ET már korábban megjegyezte, hogy nem tartja magára nézve kötelezőnek a Spitzenkandidat-rendszert. Weber esélyeit rontja, hogy Emmanuel Macron francia elnök nem támogatja. Az EB-elnökök esélyesei közt tartják számon Michel Barnier EPP-s francia főtárgyalót, Weberen felül neki lehet a legnagyobb esélye, őt Macron és Orbán is pozitívan fogadná. Ha nem az EPP csúcsjelöltje nyerné el az EB vezető posztját, az átmenetileg csökkentheti az EP tekintélyét, és felerősítheti – főleg az uniópártiak oldalán – az EU demokratizálódását követelő hangokat; ismét felmerülhet a transznacionális európai választási listák kérdése.
A beszámoló szerint a Putyin-barát szélsőjobb- és szélsőbaloldali pártok erősödésével erősödik majd a Kreml hangja az Európai Parlamentben. Ezek az erők továbbra is az orosz érdekek mentén szavaznak majd a testületben és képviselik a Moszkvának kedves szankció- és Ukrajna-ellenes politikát.
Úgy vélik, hogy az erősebb integráció mellett álló pártok erősödése előrevetíti, hogy az Oroszországgal konszenzusra törekvő európai politika még inkább háttérbe szorulhat az EP-ben, felerősödhetnek az egységesebb, erőteljesebb uniós biztonság és védelempolitikát követelő hangok is. A szélsőjobboldali és Kreml-barát pártok révén az európai politikai állandó elemévé vált az a (jelentős részben belpolitikai céllal terjesztett) orosz dezinformáció, amely egyszerre segíti Moszkva politikai szövetségeseit a Kreml szócsövei révén (Sputnik, Russia Today), és támadja a liberális, gyenge európai elitet, az európai uniós projektet, illetve a nemzeti identitás és szuverenitás elvesztésének rémével, hogy saját geopolitikai elképzelését, az Európai Uniót belülről felbomlasztó „nemzetek Európáját” propagálja.
A Political Capital szerint az uniós integráció gyengülése, a nemzetállamok erősödő szerepe erősítené a Kreml lobbierejét az EU döntéshozatali folyamatában, ám az Unió most nem ebbe az irányba mozdult el vasárnap. A dezinformáció problémája a jövőben egyre akutabbá válik majd, ezért fontos, hogy az elkövetkezendő években uniós és nemzeti szinten is konkrét lépéseket tegyenek a főáramú erők a jelenség leküzdése, kordonba szorítása érdekében.
(politicalcapital.hu)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
