2026. május 9. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A politikusok megmondták a párizsi klímacsúcson: a Föld jövője a tét

2015. november 30. 22:53, utolsó frissítés: 22:53

A Föld jövője dől el a párizsi klímacsúcson - jelentette ki Francois Hollande francia államfő hétfőn a Párizs környéki Le Bourget-ban az ENSZ 21. klímakonferenciáját megnyitó beszédében. Hollande arra kérte a nyitónapon megjelent mintegy 150 állam- és kormányfőt, hogy ne okozzanak csalódást a rendezvény jelentette "hatalmas remények" után. A nyitónapon többek között felszólalt Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai elnök és Angela Merkel német kancellár is.


A francia köztársasági elnök történelminek nevezte a konferenciát, és arra szólított fel, hogy a készülő globális klímavédelmi egyezmény "egyetemes és kötelező érvényű legyen". A francia elnök ezzel John Kerry amerikai külügyminiszter korábbi közlésére is reagált, amiben jelezte, hogy hazája nem szeretne jogilag kötelező érvényű megállapodást aláírni.



"A legnagyobb kihívás, hogy a versenyalapú globalizációról áttérjünk az együttműködésen alapuló globalizációra. Az Észak és Dél, az ember és a természet közötti partnerségre. Párizs ehhez nyújt kivételes alkalmat" - fogalmazott a francia elnök, aki szerint december 12-ig megállapodásra kell jutni.

Francois Hollande álláspontja szerint egy "jó és nagy megállapodás" három feltételen múlik. Először is hiteles feladatokat kell felvázolni ahhoz, hogy a légkör felmelegedése 2, sőt 1,5 fok alatt tartható legyen. Másrészt "szolidáris választ kell adni az éghajlati kihívásra", harmadrészt pedig egyetlen állam sem vonhatja ki magát a saját kötelezettségvállalásai alól, még akkor sem, ha a fejlődési igényeiket is figyelembe vesszük.

"A fejlett országoknak vállalniuk kell a történelmi felelősséget, ők azok, amelyek éveken át a legtöbb üvegházhatású gázt bocsátották ki. A feltörekvő országoknak fel kell gyorsítaniuk az energetikai átmenetet, a fejlődő országokat pedig támogatni kell a klímahatásokhoz való alkalmazkodásban" - mutatott rá Francois Hollande.

"A jóérzés, a szándéknyilatkozatok nem lesznek elegendők. Határvonalhoz értünk, Párizsnak egy alapvető átalakulás kezdetének kell lennie" - mondta a francia elnök, aki szerint a világ békéje forog kockán, mert a "felmelegedés konfliktusokat hordoz magában, olyan migrációkat okozhat, amelyek több menekültet indítanak útnak, mint a háborúk". Ezzel párhuzamosan a francia elnök szerint megvan annak a veszélye, hogy az államok nem tudják a lakosságuk alapvető igényeit kielégíteni az éhínség, a vidék exodusa vagy az összecsapások kockázata mellett, azért, hogy az emberek olyan, egyre ritkább javakhoz jussanak, mint például az ivóvíz.

Áder János magyar köztársasági elnök a civilizációt veszélyeztető hatások megelőzésére szólított fel

- a nyitónapon elmondott beszédében. Áder szerint ha az emberiség nem változtat mostani felelőtlen magatartásán, annak olyan súlyos következményei lehetnek, mint "az aszályok, árvizek, elsivatagosodás, pusztító természeti katasztrófák, éhínség, migráció és háborúk".



Beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy az ezredforduló óta a tudományos érveken túl már a saját bőrünkön érezhetjük a természet jelzéseit. Majdani unokája nevében pedig feltette a kérdést, hogy az emberiség miért nem vonta le időben a megfelelő következtetéseket, amelyek azt bizonyították, hogy a klímaváltozásnak súlyos gazdasági következményei is lesznek, és miért nem honosította meg a klímabarát technológiákat, miért nem támogatta nagyobb mértékben az erre irányuló kutatásokat, miért nem hallotta meg a világ vallási vezetőinek intéseit, amelyek a jövő generáció iránti felelősségre figyelmeztettek.


Klaus Johannis közös fellépésre szólított fel

beszédében a globális klímaváltozás jelentette jelentős kihívással szemben. Az államfő kiemelte annak a fontosságát, hogy párizsi megállapodás jogilag kötelező érvényű legyen, és tartalmazza minden érintett félnek a kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalását.

Beszédében Klaus Johannis ugyanakkor rámutatott, ez a megállapodás lehetővé kellene tegye az összes résztvevő államnak, hogy megfelelően hozzájárulhassanak ahhoz a közös erőfeszítéshez, ami megakadályozza, hogy a Föld légkörének felmelegedése meghaladja a 2 Celsius fokot, és amely tükrözi a felelősségüket és a képességüket (beleértve a pénzügyi hozzájárulást is), ugyanakkor megfelelő lehetőségeket teremt a fenntartható fejlődésre mindenki számára.




Az amerikai elnök felelősségteljes döntésre szólította fel a világ vezetőit.

Barack Obama leszögezte: a világ keresztúthoz érkezett, eljött az a pillanat, amikor a bolygó megmentéséről kell dönteni. A világ első számú gazdaságaként és az üvegházhatású gázok második legnagyobb kibocsátójaként az Egyesült Államok elismeri, hogy szerepe volt a globális felmelegedésben, és kész cselekedni ellene - mondta.

A német kancellár megfogalmazása szerint kötelező érvényű keretmegállapodásra kell jutni a tanácskozáson, és kötelező felülvizsgálatokat kell tartani annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a globális felmelegedés korlátozását célzó erőfeszítések sikerét. Angela Merkel megjegyezte: a múltban a fejlett országok bocsátották ki az üvegházhatású gázok túlnyomó részét, így az igazságosság jegyében biztosítani kell, hogy a fejlődő országok hozzájussanak a klímaváltozás elleni fellépéshez szükséges pénzügyi forrásokhoz.



Hszi Csin-ping kínai elnök kulcsfontosságúnak nevezte, hogy vegyék figyelembe az egyes országok gazdasági fejlettségében megmutatkozó különbségeket, és engedjék meg minden országnak, hogy saját megoldást dolgozzon ki a globális felmelegedésre egy olyan együttműködési modell keretében, amelyben minden résztvevő nyertes lesz. A kínai államfő arra figyelmeztette a gazdag országokat, hogy teljesíteniük kell a fejlődő országok pénzügyi támogatására vállalt ígéretüket, cserébe pedig az érintett országok gyorsítsák fel energetikai ágazatuk átalakítását.

Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólalásában jogilag kötelező érvényű, a kiotói jegyzőkönyvet felváltó megállapodás megkötését szorgalmazta, kiemelve, hogy tiszteletben kell tartani az előző klímakonferenciákon lefektetett elveket. Hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás problémakörét integráltan kell kezelni, azaz a klímaváltozással együtt kell foglalkozni a természeti erőforrások és a környezet védelmével.



A december 11-ig tartó találkozó célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel. (mti/hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS