2026. május 5. kedd
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Az MSZP, a DK és a Jobbik is nyilatkozott Orbán beszéde kapcsán

2014. július 26. 19:50, utolsó frissítés: 19:50

Az MSZP elnöke szerint az az állam, amely nem a szabadság köré szerveződik, előbb vagy utóbb kilép a demokrácia keretei közül. Tóbiás József közölte: szélesebb, erősebb, külső és belső kontrollokkal működő demokráciára van szükség.


A pártelnök szombaton az MTI-nek nyilatkozva úgy értékelte, hogy Orbán Viktor tusnádfürdői beszédével kilépett az európai és a magyar polgári demokráciák értékrendszeréből.

Tóbiás József azt mondta, hogy közjogilag még van az országnak miniszterelnöke és kormánya, de az értékeket tekintve nemcsak a szocialistákkal szakított a kormányfő ezzel a beszédével, hanem a liberálisokkal, a konzervatívokkal és mindenki mással, aki a demokrácia értékrendszerében keresi a megoldásokat.

A szocialista politikus hangsúlyozta: olyan országra van szükség, ahol a szabadság átélhető élménnyé válik, legyen szó a vélemények vagy a civilek szabadságáról, vagy az állampolgár munkahelyről, megélhetésről való döntésének szabadságáról.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán Viktor miniszterelnök szombati tusványosi beszédében lényegében azt hirdette meg, hogy a szabadságra épülő demokráciával szemben "egy fasiszta, szabadságot lebontó államszervezés" a követendő példa.

Kerék-Bárczy Szabolcs, az ellenzéki párt elnökségi tagja szombaton, a fővárosi Szabadság-szobor lábánál tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a miniszterelnök "sajnos vagy elmeháborodott, és/vagy hazaáruló".

A DK szerint agyrém, hogy Orbán Viktor Magyarország számára többek között Oroszországot és Kínát állította követendő példának, "mert azok hatékonyan szervezik meg az államukat".

Hozzáfűzte: Kína nemzeti jövedelme a fele, Oroszországé pedig a nyolcada az Európai Unió nemzeti jövedelmének, ezen országok szociális ellátórendszerének, nyugdíjrendszerének és családtámogatási rendszerének teljesítménye lényegesen elmarad a holland, a dán, a brit, a finn, a norvég vagy a német ellátórendszerétől.

Kerék-Bárczy Szabolcs bírálta, hogy a kormányfő szerint "a szabadságjogok terjesztése nem jelenthet prioritást egy demokráciában".

A DK ezért azon az állásponton van, hogy Magyarországon ébernek kell lennie minden demokratának, fel kell készülnie a társadalmi, állampolgári ellenállásra. Úgy folytatta: bármi megtörténhet, hiszen a magyar miniszterelnök "készen áll arra, hogy lángra lobbantsa nemcsak Magyarországot, hanem Közép-Európát és az egész demokratikus nyugatot".

A Jobbik szerint a magyarság ügyéről kellett volna szólnia Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszédének.

Novák Előd, a párt alelnöke szombaton az MTI-nek azt mondta: a legnagyobb csalódást az okozta, a kormányfő nem beszélt arról, hogy tíz évvel a csatlakozás után az Európai Unió nem jelent gyógyírt a külhoni magyarság számára sem.

A miniszterelnök éppen tíz éve, ugyancsak a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen jelentette ki, hogy Románia esetleges uniós csatlakozásánál élni kell akár a vétó lehetőségével is, egy évvel később mégis feltétel nélkül megszavazták azt - mondta az alelnök.

Szavai szerint a tehetetlenség jele az is, hogy magyar forrásból akarják kipótolni az erdélyi intézmények költségvetését.

A külhoni magyarságot Európa legnagyobb jogfosztott kisebbségének nevezve kifogásolta azt is, hogy Magyarország soros elnöksége sem a magyarság ügyéről szólt.

Novák Előd a keleti nyitásról szólva leszögezte: ez a Jobbik régi politikai alapvetése, azonban a kormány csak szavak szintjén foglalkozik vele, a tettek nem azt mutatják, hogy valóban ki akarják egyensúlyozni a nyugati függőséget.

A Jobbik a munkaalapú állammal egyetért, viszont attól tart, hogy Orbán Viktor ez alatt mást ért - mondta az alelnök. Ha komolyan gondolná, hogy munkaalapú államot kell létrehozni, akkor a kormány nem "statisztikai kozmetikázásokkal" foglalkozna, hanem azzal, hogy például a nyugdíjrendszerben jutalmazza azokat, akik munkára nevelték gyermekeiket.

Megjegyezte: a kormányfőnek indokolt lett volna a népességfogyásról is beszélnie ezzel összefüggésben.

A jobbikos politikus azt is felidézte, hogy sokakat megbotránkoztatott, amikor Vona Gábor pártelnök korábbi évértékelőjében arról beszélt, hogy nem hisznek ebben a fajta demokráciában. Ezt már régen meg kellett volna állapítania kormányzatnak is - emelte ki, hozzáfűzve: örülnek, hogy a miniszterelnök is "szakít liberális gyökereivel".

Fontos volna szerinte, hogy ez megjelenjen például a választási rendszerben is, amelyben jelenleg "írni-olvasni nem tudó szavazóknak is van szavazati joguk" Olyan rendszerre van szükség, amely sikerre tudja vinni Magyarországot, ez pedig nem a liberalizmus, annak az ideje lejárt - fejtette ki Novák Előd. (mti, hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS