Szombaton döntenek a krími tatárok, hogy elfogadják-e az orosz megszállást
2014. március 29. 10:39, utolsó frissítés: 10:39
A krími tatárok előtt két út áll: vagy elfogadják a félsziget orosz megszállását vagy az elutasítás valamilyen formáját választják, és ebben a kérdésben a népcsoport legfelsőbb képviseleti tanácskozása, a Kurultaj szombati rendkívüli ülésén fog dönteni - mondta Ilmi Umerov bahcsiszeráji krími tatár vezető pénteken az MTI tudósítójának.
Umerov - aki a krími tatárok képviseleti-döntéshozó intézményének, a 33 főből álló Medzslisznek a tagja, egyben a bahcsiszeraji járási állami közigazgatás vezetője - elmondta, hogy az elutasítás egyik lehetséges útja a partizánháború. "Ezt valószínűleg nem fogjuk választani, de többen ezt szorgalmazzák" - tette hozzá.
A tatár vezető a bahcsiszeráji járási adminisztráció épületében levő irodájában fogadta az MTI tudósítóját. Az épületre már az orosz zászló van kitűzve, irodájának falán viszont még ott díszeleg egy hatalmas ukrán címer.
A legvalószínűbb az, hogy a Kurultajon részt vevő 250 küldött egy köztes megoldást választ: miközben alkalmazkodnak az új helyzethez, a Krím Oroszországhoz csatolásához, folytatják a harcot a népet megillető jogokért, csak most már nem Kijevvel, hanem Moszkvával.
Elmondta, hogy a félszigetről 1944-ben kitelepített és mintegy 50 évvel később visszatelepülni kezdett krími tatár nép politikai jogait illetően Ukrajna függetlenségének elmúlt 23 évében egyetlen lényeges kérdésben sem született megoldás, a Verhovna Rada, az ukrán parlament napirendjére sem vette ezeket a témákat.
Ukrajna sem a krími tatárok státusáról, sem a nép jogainak helyreállításáról, sem rehabilitációjáról nem fogadott el törvényt. A krími tatárok a félsziget őslakóinak tartják magukat, akiknek joguk van az önrendelkezéshez. A kijevi parlament elkésett azzal, hogy nemrégiben elismerte a krími tatárok őslakos státusát.
Rámutatott ugyanakkor, hogy ezeknek a kérdéseknek a rendezésében Ukrajnával szemben az Oroszországi Föderációnak van tapasztalata.
Ilmi Umarov kijelentette, hogy a krími tatárok azt akarják elérni önrendelkezési joguk gyakorlásával, hogy őseik földjét Krími Tatár Köztársaságnak nevezzék. "Az oroszok már elérték céljukat, a terület Oroszország része lett, ezután meg lehetne oldani a krími tatárok politikai célját is a félsziget átnevezésével" - mondta. Véleménye szerint erről szintén népszavazást lehet majd tartani.
A Krím Oroszországhoz csatolását értékelve azt mondta, ma már tényként lehet kezelni, hogy Oroszország megszállta és annektálta a Krímet. Ami a katonaságot illeti, Ukrajna szempontjából szerinte tömeges hazaárulás történt: a félszigeten állomásozott ukrán haderő háromnegyede Ukrajnának tett esküjét megszegve átállt Oroszország oldalára - fogalmazott a krími tatár vezető. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
