A Snowden-ügy miatt mélypontra süllyedhet az orosz-amerikai viszony
2013. augusztus 03. 12:25, utolsó frissítés: 12:26
Azáltal, hogy Oroszország menedéket nyújtott Edward Snowdennek, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt informatikusának, veszélybe kerültek a szíriai polgárháború befejezésére és az iráni atomdosszié megoldására tett nemzetközi erőfeszítések, valamint meghiúsulhat Washington abbéli reménye is, hogy megállapodjon Oroszországgal atomfegyver-arzenáljuk újabb kölcsönös csökkentéséről - írta szakértői véleményeket idéző elemzésében a Reuters hírügynökség.
A helyzet azzal fenyeget, hogy több évi mélypontra süllyed az amúgy is feszült orosz-amerikai viszony, és még bonyolultabb lesz megoldani a legnehezebb geopolitikai problémákat.
A Fehér Ház most azon tanakodik, hogy Barack Obama elnök lemondja-e szeptemberre tervezett moszkvai találkozóját Vlagyimir Putyin államfővel, és ezzel visszaadja a pofont, amelyet Snowden oroszországi befogadásával kapott. Maga az, hogy Washington a látogatás lemondásával fenyegetőzik, káros következményekkel járhat olyan globális ellentétek elsimításában a két volt hidegháborús ellenség között, amelyek messze nagyobb súlyúak, mint egyetlen embernek, az amerikai igazságszolgáltatás elől menekülni akaró 30 éves hackernek a sorsa - vélik elemzők.
Még ha a találkozót megtartják is, igencsak valószínűtlen, hogy Obama és Putyin megoldja a két nagyhatalom minden nézeteltérését. A két vezető egyébként sem szimpatizál egymással, korábbi találkozóik feszélyezettek és eredménytelenek voltak.
Noha a Kreml igyekezett kisebbíteni az orosz lépés hatását Moszkva és Washington viszonyára, amerikai kormánytisztviselők és magas rangú kongresszusi tagok közölték, hogy a viszony már nem lesz a régi. "Washingtonban mérgezett a politikai hangulat Oroszországgal kapcsolatban. A vezetés már amúgy is több okból haragudott Oroszországra, de a Snowden-ügy olaj volt a tűzre" - mondta Andrew Weiss, Bill Clinton volt amerikai elnök Oroszország-tanácsadója.
Az orosz-amerikai ellentétek hosszú listáján az első helyen a szíriai polgárháborúval kapcsolatos álláspont, vagyis a Bassár el-Aszad szíriai elnöknek nyújtott orosz támogatás áll. A két ország mostantól még kevésbé működik majd együtt a szíriai béketárgyalások megszervezése, a politikai megoldás elérése érdekében. Amiatt is aggódnak Washingtonban, hogy ha a nyugati országok újabb szigorú szankciókkal akarnák letörni Irán nukleáris ambícióit, Oroszország nem csatlakozik hozzájuk. Ráadásul most új helyzet van: alkalmasabbnak látszik az idő a kérdéskör rendezésére, hiszen az új iráni elnök, Haszan Róháni közölte: elődjénél nyitottabb az ország atomprogramja miatti vita megoldására.
Az emberi jogok tekintetében a két ország között továbbra is nagy az ellentét. A Fehér Ház az utóbbi időben csak visszafogottan bírálta a Kremlt az ellenzékiek szorongatásáért, de elképzelhető, hogy mostantól úgy érzi majd: megengedheti magának az élesebb kritikát. Putyin viszont éppen arra használta fel a Snowden-ügyet, hogy képmutatással vádolja meg az Obama-kormányt, amiért szemrehányásokat tesz neki az emberi jogok oroszországi érvényesülése területén.
Valószínűleg nehezebb lesz a dolga Obamának abból a szempontból, hogy sürgetné a tárgyalásokat egy újabb atomfegyver-leszerelési megállapodásról, amelyet egy berlini beszédében vetett fel júniusban, és amellyel kapcsolatban reméli: elnöki örökségének része lesz. Oroszország mindeddig nem mutatott nagy érdeklődést az új megállapodás iránt.
Bár a terrorizmus elleni harc azon kevés területek egyike, ahol jó a két ország viszonya - főleg az áprilisi bostoni merénylet hatására -, ez a terület is kárt szenvedhet. Jay Carney fehér házi szóvivő félreérthetetlenül kijelentette: az orosz döntés Snowden sorsáról tönkreteszi a két ország régi keletű igazságügyi együttműködését.
"Hacsak nem akarjuk tétlenül tűrni a sértést és a megalázást, előbb-utóbb azok kerekednek felül Washingtonban, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a végén Oroszország húzza a rövidebbet" - mondta Ariel Cohen, a Heritage Foundation konzervatív elemzőintézet orosz és eurázsiai ügyekkel foglalkozó rangidős kutatója. Az Obama-kormánynak el kell döntenie, hogy meddig akar elmenni dühe kimutatásában. Lehetőségei azonban korlátozottak, különösen egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok haderejének az afganisztáni kivonuláshoz továbbra is orosz területet kell használnia.
A megnőtt feszültségek ellenére senki nem számít a kétoldalú kapcsolatok megszakadására, csak egy nehéz időszakra, amelynek végén újra különválasztják majd az egyes nézeteltéréseket, és túllépnének azokon. "Egyik fél sem akar ellenséges viszonyt, mert azáltal csak még veszélyesebb hellyé válna a világ" - mondta James Goldgeier washingtoni szakértő. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
