Hatalmas feladatok tornyosulnak az új iráni elnök előtt
2013. augusztus 03. 12:01, utolsó frissítés: 12:01
Németország előrelépést remél az új iráni elnöktől a perzsa állam nukleáris programja körüli vitában. Haszan Róháni hivatalba lépése "új esély", de Németország "nem a szavak, hanem a tettek alapján ítéli majd meg az új iráni vezetést" - mondta Guido Westerwelle német külügyminiszter pénteken. Hangsúlyozta, Teheránnak "bizalomerősítő lépéseket" kell tennie, hogy kimozduljon a holtpontról az iráni atomdúsító programról szóló tárgyalások folyamata.
A legfontosabb az, hogy Irán tegyen le az atomfegyver kifejlesztésének szándékáról, és legyen ellenőrizhető ennek a vállalásnak a betartása - mondta Westerwelle a dpa német hírügynökségnek.
Irán a Hatokkal - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával és Németországgal - tárgyal nukleáris fejlesztéseiről. Az iszlám köztársaság vezetése azt állítja, hogy a projektek békés célokat szolgálnak, a Nyugat viszont attól tart, hogy Iránban titokban atomfegyver előállításán dolgoznak. A vita évek óta tart, a nemzetközi közösség szankciókkal próbál nyomást gyakorolni az iráni vezetésre.
Haszan Róhánit mérsékelt politikusként tartják számon. Az elnöki hivatalba vasárnap iktatják be. A júniusi elnökválasztáson elsöprő többséggel győzött. A kampányban azt ígérte, nyitottabb lesz az atomprogramról folytatott tárgyalásokon.
Németország szerint Róháni győzelme még nem elég indok a szankciók lazítására. Korai lenne ezt a kérdést napirendre tűzni - mondta Guido Westerwelle, hozzátéve, hogy továbbra is az úgynevezett kettős stratégia marad érvényben. "A szankciókkal egészen addig fenntartjuk a politikai nyomást, ameddig nem vagyunk biztosak abban, hogy Irán lemond a nukleáris fegyverekről, ugyanakkor fenntartjuk a párbeszéd lehetőségét is" - mondta a német diplomácia vezetője.
Róháni megválasztása után az optimizmus hulláma söpört végig Iránon, de az elnök előtt hatalmas feladatok tornyosulnak. A nukleáris vita rendezése és az ország gazdaságát megbénító szankciók enyhítése mellett Róháninak egyszerre kellene megfelelnie reformer szövetségeseinek és a parlamentet domináló konzervatívoknak.
Róháni békülékeny hangot ütött meg a szíriai kérdésben is. Irán az utóbbi időben katonai kiképzéssel és pénzzel is támogatta Bassár el-Aszad szíriai elnököt és erőit a felkelőkkel szemben. Bár az iszlám köztársaság továbbra sem fogja elárulni szövetségesét, Róháni felajánlotta Teherán közvetítését a két fél között. Ugyanakkor a leendő elnök pont annyira a rendszer embere, mint amennyire mérsékelt. Róháni 16 évig vezette a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsot, és az utóbbi nyolc évben egyike volt Ali Hamenei legfelsőbb vezető két személyes képviselőjének a testületben.
Bár a külpolitikában és az atomkérdésben Hameneié a végső szó, az elnöknek jóval nagyobb a mozgástere a jelenleg kiemelten fontos gazdaságpolitikában. Ugyanakkor lehetőségei nagyban függnek attól, hogy milyen hatékonyan tudja felszámolni az ENSZ, az Egyesült Államok és az Európai Unió szankcióit. Ezek a büntetőintézkedések leginkább Irán olaj- és gáziparát célozzák, amely az iszlám köztársaság egyoldalúan kiépített gazdaságának fő verőere. A szankciók és a rossz gazdasági döntések miatt Ahmadinezsád elnöksége alatt az egekbe szökött az infláció, és a rial értéke a felére csökkent az utóbbi 18 hónapban.
A rial értékcsökkenését a kormányzat pénzosztással próbálja ellensúlyozni – sikertelenül. Ugyanakkor annak teljes megszüntetése, valamint a hagyományos inflációellenes intézkedések bevezetése meglehetősen népszerűtlen lépés lenne a lakosság szemében. Ezek, valamint az olajbevételek megcsappanása miatt Róháni mozgástere a gazdaságban is jóval szűkebb lehet.
Az új elnök jövője a legfelsőbb vezető kezében van. Bár Róháni és Hamenei az 1979-es iszlám forradalomtól datálhatóan jó viszonyt ápol egymással, az ajatollah nem habozott szót emelni 2004-ben az akkor még nukleáris főtárgyalóként tevékenykedő politikussal szemben, aki beleegyezett az urándúsítás felfüggesztésébe.
Róháni szinte azonnal a konzervatív és a reformista tábor fogaskerekei közé kerülhet a 2009-ben házi őrizetbe vett Mír-Hosszein Muszáví és Mehdi Kerúbi elengedésének kérdésében. Az akkori választások ellenzéki elnökjelöltjeinek, valamint a 2009-es politikai foglyoknak a szabadon bocsátását Róháni kampánya alatt még lehetségesnek tartotta. Viszont alig telik el nap anélkül, hogy egy keményvonalas képviselő fel ne szólalna a 2009-es lázadás vezetőinek elengedése ellen. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
