2026. október 26. hétfő
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Stockholmi zavargások: szertefoszlott a társadalmi harmónia illúziója?

2013. május 28. 10:39, utolsó frissítés: 11:58

A legutóbbi stockholmi zavargások arra utalnak, hogy a társadalmi harmónia egykori mintaképének tekintett Svédország "megrengett". Többen a tolerancia svéd szemléletének kiigazítását sürgetik.


A szegregációt és a fiatalok körében egyre nagyobb méretűvé váló munkanélküliséget látja sok elemző a hét elején a fővárosban kirobbant randalírozások hátterében. Az okokat a svéd politikai körökben és a sajtóban is igyekeznek megvilágítani.

Egyes vélemények szerint a lázadásokat a helyzetükkel elégedetlen bevándorló fiatalok és bűnöző elemek szították. Fiatal bevándorlók éjszakánként gépkocsikat gyújtottak fel és összecsaptak a rendőrökkel. A rendőrség idáig 18 fiatalt, többnyire 14-21 év közöttieket tartóztatott le, közülük legalább öt büntetett előéletű. Több mint 30 gépkocsit gyújtottak fel, kődobálók lakóházak ablakait törték be, néhány rendőr és tűzoltó könnyebb sérülést szenvedett.

A civil társadalom és a politikusok egységesen elítélték a zavargást. Már csak azért is, mert csak a rendőrségi jelenlét naponta 600 ezer koronába került a társadalomnak.

Svédország miniszterelnöke, a jobbközép Moderata párti Fredrik Reinfeldt egy korábbi interjúban hangsúlyozta: a problémákat komolyan kell venni, de azokat erőszakkal és rendbontással nem lehet orvosolni. Sőt, ez ellen a lakosságnak és a rendőrségnek közös erővel fel kell lépnie. Kiemelte: a külvárosokban élők többsége nyugalmat akar lakókörnyezetében.

A legnagyobb ellenzéki párt vezetője, a szociáldemokrata Stefan Löfvden viszont azt állítja, hogy a miniszterelnök a károk elszenvedőire akarja hárítani a felelősséget. Szombati nyilatkozatában mindazonáltal elismerte, hogy a rend és a törvények betartása mindenkinek az érdeke, az egyénre is nagy felelősség hárul.

Svédország először a 60-as években nyitotta meg kapuit a munkaerő bevándorlása előtt, amikor Dél-Európából a svéd cégek hivatalosan toboroztak többnyire szakmunkásokat. Előrejelzések szerint ez évben a bevándorló munkaerő és a menekült státuszt kérők száma tovább nőhet, és az év végére elérheti a 117 ezer főt. A kivándorlók számát levonva a bevándorlás abszolút növekedése 66 ezer fő.

A skandináv államban évente több mint több mint 9 ezer ember kaphat menekültjogot. Olyan viszály sújtotta országokból érkeznek emberek, mint Szíria, Afganisztán, Szomália és Irak. Svédország Európában a legnagyobb terheket vállalja a menekültek megsegítésében. Ezzel sokan vissza is élnek. Így például a "papírok nélküliek", akik nem kapják meg a menekült státust, mégis az országban maradnak, és elbújnak, a hatóságok meg sem találják őket.

A társadalmi harmónia egykori mintaképének tekintett skandináv ország "megrengett". Évtizedeken át az elkényeztetett és jólétben élő svéd fiatalok tanulmányaik után nem álltak azonnal munkába, mert nem voltak rászorulva, a szociális támogatások rendszerére támaszkodva tekintettek a jövőbe. Úgy képzelték, nekik mindent szabad, de nem számoltak azzal, hogy a munkaerőpiac egyszer majd esetleg nem fogadja be őket. Márpedig ilyen helyzet alakult ki. Ma már ugyanezek a fiatalok kirekesztve érzik magukat, frusztráltak. Egyre több elemző arra hívja fel az illetékes intézmények és politikusok figyelmét, hogy ezt a problémát csak úgy lehet kezelni, ha az oktatást összhangba hozzák a munkaalapú társadalom szemléletével.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a nagy számú menekültet sok helyen az ország önkormányzatai már nem tudják ellátni. Sokszor azért sem tudják alkalmazni őket, mert a menekült státussal letelepülők körében eleve magas azoknak az aránya, akiknek alapfokú iskolai végzettségük sincs. Az is nehezíti e csoportok társadalmi beilleszkedését, hogy sokszor a külvárosokba tömörülve élnek, meg sem ismerkednek a svéd szokásokkal. A lepusztult házakban életminőségük is rossz.

Kettős tehát a probléma: egyrészt a svéd társadalom küszködik a munkaerőpiac gondjaival és a gazdasági válság súlyos következményeivel, másrészt a társadalom "térképét" alaposan átszabja az integrálásra szoruló bevándorlók tömege. A társadalomnak ráadásul most egyensúlyoznia kell a szociáldemokrata szellemiségű, több évtizedes befogadó politika ellentmondásai között. Miközben a társadalom egyes rétegeiben talán ott él még a szolidaritás szelleme, sokan úgy érzik, a tolerancia szemlélete ma Svédországban "abszolút kiigazításra" szorul.

Ilyen értelemben az elemzők szerint szinte mindegy is, hogy a gyújtogatók "őshonos" svéd fiatalok vagy "külföldön születettek leszármazottai". A gyógyír csak az lehet, ha az oktatásban és az iskolarendszerben a társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtését helyezik a középpontba. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS