Történelmi jelentőségű választásokra készül Pakisztán
2013. május 09. 15:39, utolsó frissítés: 15:39
Pakisztánban szombaton történelmi jelentőségű választásokat tartanak, amelyek a remények szerint valódi demokratikus vízválasztóként szolgálnak majd a tálibok által fenyegetett dél-ázsiai ország életében.
A szélsőségesek kampányrendezvények elleni támadásai több mint száz ember életét oltották ki, és meghátrálásra késztették a távozó kormány legnagyobb pártjait, amelyek minden nagyobb gyűlést lemondtak a merényletek miatt.
Az iszlamisták azzal vádolják Iszlámábádot, hogy az utóbbi években a térségbeli amerikai politika kiszolgálójává vált.
Míg 2008-ban a haladó szellemű pártok javára billent a mérleg nyelve a választásokon, most a jobbközép csoportok a nagy esélyesek. Köztük is Navaz Sarif volt miniszterelnök gazdasági kérdésekben erős Muzulmán Ligája (PML-N), valamint a volt krikettsztár, Imran Khan PTI-je (Pakisztáni Mozgalom az Igazságosságért). A favoritnak számító Sariftól több megfigyelő azt várja, hogy rekordot dönt, és harmadszorra is elfoglalja majd a miniszterelnöki hivatalt. A politikus 1990 és 1993, valamint 1997 és 1999 között töltött be kormányfői tisztséget. Első alkalommal egy korrupciós ügy, míg másodszorra egy katonai puccs okozta bukását.
A csekély politikai múlttal rendelkező Imran Khan kampányának célpontja a középosztály és a hagyományos pártok által elhanyagolt fiatalok voltak, akiknek földcsuszamlásszerű választási győzelmet ígért. Választási kampányát azonban idő előtt befejezni kényszerült, mivel egy lahori pártrendezvényen több méter magasból leesett, és a fején, valamint a hátán is megsérült.
A 2008-as győztes, a jelenleg vezető nélkül kallódó Pakisztáni Néppárt (PPP) megszenvedte a kampányidőszakot, amelyet nemcsak a tálibok keserítettek meg számukra, de az elmúlt öt év eredményei, a romló gazdasági és biztonsági helyzet is.
A 2007-ben meggyilkolt karizmatikus kormányfő, Benazir Bhutto fia, a 24 éves Bilaval még túl fiatal ahhoz, hogy a párt arcává válhasson, és túl gyakran fenyegetik meg ahhoz, hogy nyilvános rendezvényeket tarthasson. Apja, a népszerűtlen Aszif Ali Zardari pedig elnökként nem kampányolhat.
A voksolás vízválasztó lesz a pakisztáni demokrácia megerősödése szempontjából, hiszen ez lehet az első alkalom, hogy egy civil kormány kitöltötte öt éves mandátumát, és egy ugyancsak civil kabinetnek adja majd át a stafétát. Ez egyedülálló lenne az 1947-ben függetlenné vált ország történetében, amely tele van államcsínyekkel.
Szombaton több mint 86 millió pakisztáni dönthet majd a 4670 képviselőjelölt sorsáról, akik közül 342-en kerülhetnek be a nemzeti parlamentbe. Mellettük 11 ezer másik induló közül kell kiválasztani a négy tartományi parlament tagjait. A mintegy 70 ezer szavazóhelyiség biztonságát 600 ezren felügyelik majd.
A választások kimenetele a részvételi arányon dőlhet el. A 2008-as, átlagosnak mondható 44 százalék után egyes megfigyelők most visszaesést várnak a tálibok fenyegetései miatt, míg mások úgy vélik, hogy a változásra szomjazó fiatalok tömege feljebb fogja tornászni ezt az arányt. A pakisztáni választási bizottság szombat este teszi közzé az első eredményeket.
A legfőbb kampánytémák között a hanyatló gazdaság, az energiaválság, a Washingtonhoz fűződő viszony, a korrupció felszámolása, valamint a 180 milliós ország alapvető közszolgáltatásainak javítása szerepelt. Imran Khan kampányában különösen népszerű téma volt a korrupció elleni harc, hiszen Pakisztánban még mindig a jelöltek személyisége és a helyi kiskirályokkal való kapcsolata határozza meg azt, hogy mennyi szavazatot kapnak.
Navaz Sarif a gazdasági fellendülés témája köré építette fel kampányát, s a hatékony államférfi képét igyekezett mutatni. Mindkét politikus a tálibokkal való párbeszéd szükségességét hirdeti, amellyel szerintük véget lehet vetni az erőszakcselekményeknek. Ugyanígy mindketten bírálták az amerikai dróntámadásokat, amelyek az iszlamisták északnyugat-pakisztáni hátországát célozzák.
A PML-N és a PTI működésére egy dolog vet árnyékot: kapcsolatuk a tálibokkal. A szélsőségesek által támadott, távozó kormánykoalíció világi pártjai azzal vádolták a két tömörülést, hogy az iszlamisták támogatását élvezik. A felkelők szóvivőjének, Ehszanullah Ehszannak a figyelmeztetése is ezt látszik alátámasztani, amely szerint "ha ők is szót emelnek az iszlámmal szemben, akkor őket sem fogják kímélni". (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
