2026. május 16. szombat
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

AP: a bostoni merénylet az első észak-kaukázusi kötődésű terrorakció a Nyugat ellen

2013. április 20. 12:07, utolsó frissítés: 12:07

Az AP amerikai hírügynökség arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben bebizonyosodnak a feltételezések, és a bostoni maratoni futóversenyen történt robbantásos merényleteket csecsenek követték el, akkor első ízben fordult elő, hogy Csecsenföldi vagy Oroszország más lázongó észak-kaukázusi köztársaságaiból származó fegyveresek a Nyugaton hajtottak végre terrortámadást. Eddig ugyanis csak Moszkvában vagy egyéb orosz helyszíneken hajtottak végre pokolgépes merényleteket és túszejtő akciókat.


Az amerikai hatóságok egy csecsen származású testvérpárt - Tamerlan és Dzsohar Carnajevet - azonosítottak a bostoni merényletek elkövetésének gyanúsítottjaiként. Arról azonban egyelőre nincs információ, hogy a két gyanúsított bármelyik észak-kaukázusi lázadó csoporttal kapcsolatban állt volna.

A csecsen konfliktus 1994-ben szeparatista háborúként kezdődött, hamarosan azonban az AP elemzése szerint olyan iszlamista lázadássá alakult át, amely egy független iszlám állam létrehozását tűzte ki célul a Kaukázusban. Az orosz csapatok 1996-ban, az első csecsen háború után kivonultak Csecsenföldről, de három évvel később a Moszkvában és más oroszországi városokban csecsen lázadóknak tulajdonított robbantások után visszatértek oda.

Csecsenföldön a Kreml által támogatott Ramzan Kadirov - egy korábbi lázadóvezér - erős kezű irányítása alatt némileg stabilizálódott a helyzet, az iszlám lázadás azonban a szomszédos köztársaságokra, mindenekelőtt Dagesztánra is átterjedt, amely az erőszakos cselekmények epicentrumává vált.

Csecsenföldi, illetve más köztársaságokból származó lázadók terrortámadások sorozatát követték el Oroszországban. 2002-ben egy moszkvai színházban túszejtést hajtottak végre, az akció az orosz hatóságok beavatkozása után 129 ember életét követelte. 2004-ben az egyes számú beszlani iskolát rohanták le, ez az akció 330 áldozattal járt, miután az orosz biztonsági erők megrohamozták az épületet.

Az Obama-kormány az általa létrehozott "terrorista vezetők listájára" helyezte Doku Umarov csecsen hadurat, aki vállalta a felelősséget a 2009 novemberében egy vonatot, 2010 márciusában pedig a moszkvai metrót célzó, több tucat ártatlan ember életét kioltó robbantásos merényleteket.

Washington a kilencvenes években, valamint a 2000-es évek első felében segélyben részesítette az észak-kaukázusi térséget, és követelte az emberi jogok tiszteletben tartását. Ugyanakkor mindig támogatásáról biztosította Oroszország területi integritását, elutasítva a független állam megalakítását célzó szeparatista törekvéseket. És támogatta Oroszország jogát arra, hogy - mint Moszkva meghirdette - kiirtsa a terrorizmust a térségben.

Az utóbbi években néhány európai országban Csecsenföldről származó személyeket vádoltak meg különböző merényletekkel és merényletkísérletekkel. Így a többi között 2011-ben Dániában 12 évi börtönre ítéltek egy Csecsenföldről származó férfit, aki egy levélbombával próbált merényletet elkövetni.

A múlt hónapban a francia és a spanyol rendőrség őrizetbe vett három feltételezett iszlám szélsőséges aktivistát, akik a feltételezések szerint csecsen származásúak voltak, és kapcsolatban álltak egy olyan állítólagos terrorsejttel, amely a gyanú szerint Spanyolországban és más európai országokban akart végrehajtani terrortámadásokat.

Az Egyesült Államokban a mostani bostoni terrortámadás jelentené az első "csecsen kapcsolatot". (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS