Moszkva mégsem adott el fegyvert Kínának?
2013. március 27. 09:11, utolsó frissítés: 09:11
Nem írtak alá megállapodást Kínának való fegyvereladásról Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatása során – közölte kedden a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap. A kínai források azonban az elnöki látogatást megelőzően aláírt szerződést említettek.
A független újság rámutatott, hogy hétfőn meglehetősen ellentmondásos hírek láttak napvilágot az állítólagos orosz-kínai fegyverüzletről.
A Zsenmin Zsipao című kínai pártlap és a kínai központi televízió azt állította, hogy a vadászbombázók és a tengeralattjárók megvásárlásáról írtak alá szerződést, méghozzá Hszi Csin-ping elnök hétvégi látogatását közvetlenül megelőzően.
A kínai közlés szerint 24 darab Szu-35-ös típusú vadászbombázó és négy tengeralattjáró került be egy bizonyos kínai delegáció "vásárlói kosarába". A televízióban a tengeralattjárók közös gyártásáról beszéltek. A központi pártlap szerint pedig a kínai hadseregnek az elmúlt évtizedben ez volt az első nagy fegyvervásárlása Oroszországban.
Az orosz napilap szerint az ITAR-TASZSZ lényegében cáfolta a kínai közlést, azt állítva, hogy a kínai elnök látogatása során, március 22-24-én nem írtak alá ilyen megállapodást Moszkvában Oroszország és Kína képviselői. Legalábbis az említett egyezményeket nem írták alá, sőt, nem is tárgyaltak róla - közölte az orosz állami hírügynökség a külföldi államokkal való katonai-műszaki együttműködéssel foglalkozó névtelen forrásra hivatkozva.
Az ITAR-TASZSZ nem azt állította, hogy Hszi Csin-ping látogatása előtt nem írtak alá a felek fegyvereladási megállapodást, hanem azt, hogy a látogatás alatt nem kötöttek ilyen szerződést. "A katonai-műszaki együttműködés kérdései Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatása idején nem kerültek szóba" - hangsúlyozta az idézett katonai forrás.
A Nyezaviszimaja Gazeta emlékeztetett arra, hogy a vadászgépek vásárlásáról régóta folytak a tárgyalások Peking és Moszkva között. A szerződés előkészítéséről idén februárban számolt be Vjacseszlav Dzirkaln, a katonai-műszaki együttműködési szövetségi szolgálat igazgató-helyettese. Elmondta, hogy nem licencvásárlásról, hanem szállítási megállapodásról lesz szó, és Kína használatba vehető vadászgépeket kap 2015 után 1,5 milliárd dollár értékben.
Az orosz lap szerint a fegyverszállítások körül botrány van kialakulóban, mégpedig a gyártási technológia Kínának való lehetséges átadása miatt. Peking ugyanis többnyire eláll a korszerű haditechnika megvásárlásától, amennyiben nem tudja megszerezni a gyártási technológiát, hogy hasonló fegyvereket maga állítson elő. Ezért nem 48, csak 24 Szu-35-öst akarnak megvásárolni Oroszországtól. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
