Miért éppen Mali válhat "második Afganisztánná"?
2013. január 15. 18:37, utolsó frissítés: 18:37
A nyugat-afrikai Maliban az utóbbi napokban felgyorsultak az események, miután csaknem egy évvel ezelőtt iszlamista milíciák megdöntötték a bamakói kormány hatalmát, és uralmuk alá vonták az ország északi felét, bevezetve a saríát, az iszlám törvénykezést. A francia légierő - ENSZ-jóváhagyással - napok óta támadja az iszlamista lázadók állásait.
Az, hogy mindeddig nem került sor külföldi erők összehangolt beavatkozására, nem csupán a bamakói ideiglenes kormány tétovázásán múlt.
Franciaország az utóbbi hónapokban többször megpróbálta rábírni a beavatkozásra az Egyesült Államokat és az ENSZ-t, ám nem járt sikerrel. Bármit lép is a francia külpolitika, minden esetben tekintetbe kell vennie azt, hogy afrikai iszlamisták francia állampolgárokat ejthetnek túszul.
Ugyanakkor gazdasági érdekekről is szó van. Párizst végül az hozta lépéskényszerbe, hogy a lázadók megindultak a stratégiai fontosságú Mopti város felé. A franciák már hosszabb ideje úgy érzik, hogy veszélyben forog befolyásuk az Európától repülőgéppel három órányi távolságra fekvő Szahel-övezetben. Az ott tomboló terror átcsaphat Franciaországra is, mivel a dzsihádisták nagy része beszél franciául, és sokuknak rokonaik élnek Franciaországban.
Milyen erőkből áll az Észak-Malit terrorizáló iszlamista lázadók hármas szövetsége? A vezető erőt az Iszlám Maghreb al-Kaidája terrorszervezet (AQMI) harcosai alkotják. Ezek állítólag
több tucat millió dollárral rendelkeznek,
amelynek forrását a drogcsempészet bevételei és elrabolt külföldiekért kizsarolt váltságdíjak képezik. Az AQMI vállalta magára a salzburgi illetőségű Wolfgang Ebner és Andrea Kloiber elrablását is. A szabadságát Tunéziában töltő két osztrákot 2008 februárjában ejtették foglyul, majd hurcolták el Mali északi térségébe. 252 napi fogság után nyerték vissza szabadságukat.
Titkosszolgálatok értesülései szerint az iszlamistáknak mintegy hatezer kiképzett harcosuk tartózkodik Észak-Maliban, köztük Egyiptomból, Szudánból és más országokból érkezett dzsihádisták. Akadnak soraikban tuaregek is (ez a nomád nép Mali északi részén és Algéria, Líbia déli részén él); az utóbbiak iszlamista mozgalmának a neve Anszár ad-Dín (a Hit Védelmezői). Az ő oldalukon harcolnak a Mozgalom a Nyugat-afrikai Dzsihád Egységéért (MUJAO) emberei, akiknek célja a saría törvényre emelése Maliban.
Mali sokáig Afrika kevés demokratikus berendezkedésű mintaállami közé tartozott. A tavaly márciusban a fővárosban végrehajtott katonai államcsíny nyomán tuareg harcosok (iszlamista csoportokkal közösen) hatalmukba kerítették az ország északi részét. Timbuktuban, amelynek számos mecsetje, síremléke és temetője az UNESCO világörökségének a részét képezi, az iszlamisták számos történelmi szentélyt leromboltak. Szakértők attól tartanak, hogy állami ellenőrzés hiányában Mali hatalmas északi része iszlamista terrorszervezetek búvóhelyévé válhat,
mint történt ez Afganisztán és a tálibok esetében.
Afrika ismerői szerint a mali konfliktus a megölt líbiai vezető, Moammer Kadhafi "kései bosszúja". Kadhafi sok harcedzett tuareg férfit toborzott Maliból a líbiai hadsereg számára. A líbiai diktátor bukása után ezek közül sokan - korszerű fegyverekkel fölszerelve - visszatértek hazájukba. Ott a lázadókhoz csatlakozva döntő fontosságú erőt képeztek a déli bamakói kormánnyal vívott harcban.
A drámai következmény, a kibontakozó katasztrófa előre látható volt. Franciaország, az Egyesült Államok és az ENSZ hónapokon át felváltva figyelmeztetett a dzsihádisták jelentette veszélyre. Ám a bamakói átmeneti kormány szemszögéből nézve túl kevés történt.
Az iszlamisták legutóbbi előrenyomulásától megrettenve az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken felhívást tett közzé, hogy meggyorsítsa az afrikai vezetésű támogató misszió (AFISMA) felállítását. Utóbbi egységeinek már hetekkel korábban útra kellett volna kelniük. Ezt azonban akadályozta az a körülmény, hogy Mali fenntartásokat táplált a szomszédos országokból való katonák bevonulásával szemben. Egyúttal olyan aggályok is fölmerültek, hogy a mali konfliktus átterjedhet a térség más államaira is. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
