Iszlamista diktatúra lesz Egyiptomból?
2012. december 05. 16:59, utolsó frissítés: 16:59
A kairói Tahrír téren felvert sátrak látványa az egykori államfő, Hoszni Mubarak távozását követelő tavaly januári népfelkelés emlékét idézi. A táborozók ezúttal az elnöki hatalmat november 22-én központosító iszlamista Mohamed Murszi ellen tüntetnek, akinek tevékenységét sokan az igazságszolgáltatás elleni erkölcsi merényletnek tartják, és a demokrácia helyett a diktatorikus berendezkedés előkészületeként értékelik.
Az előző rezsim eltakarítása után közel két évvel elérkezett Egyiptomban a hosszú szakállat viselő férfiak és nikábba öltözött nők ideje? – teszi fel a kérdést a dpa német hírügynökség helyszíni tudósítója.
Az alkotmánybíróság vasárnap határozatlan időre felfüggesztette munkáját, miután a grémium székházának bejáratait iszlamisták tömege állta el, s mindeközben a rendőrség egy lépést sem tett a rendbontás megakadályozásáért. A taláros testület az iszlamista többségű parlamenti felsőház és alkotmányozó gyűlés törvényességét vizsgálta volna meg, az utóbbi múlt pénteken hagyta jóvá az iszlám jogrend (saría) alapelveire is hivatkozó – az ellenzék részéről heves tiltakozást kiváltó – új alkotmány tervezetét.
Nem sokkal a történtek után a bírák egyesülete közölte: bojkottálni fogja a dokumentum elfogadásáról döntő, december 15-re kiírt népszavazást. Ez valószínűleg nem okoz majd fennakadást, mivel a bíróságok igazgatását ellátó egyiptomi testület, a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács egy nappal később beleegyezett a referendum felügyeletébe, amelyre szükség van a szavazás érvényességéhez.
Mohamed Gadallah, az elnök jogi tanácsadója kedden megerősítette, hogy a referendumot törvényesen le tudják bonyolítani a bírói egyesület bojkottfelhívása ellenére. A bejelentés nyomán rögvest 3 százalékkal emelkedett a kairói tőzsde forgalma. Mohamed Raduan, a Pharos Securities Brokerage kairói pénzügyi vállalat munkatársa elmondta: a hír megnyugtatta a befektetőket, akik végre stabilitásra vágynak a tavaly február óta belpolitikai bizonytalanság által uralt országban.
Hisam Kandil egyiptomi kormányfő a CNN amerikai hírtelevíziónak kedden adott interjújában hangsúlyozta: "Feltétlenül reméljük, hogy a dolgok lecsendesednek, amint megtartjuk a népszavazást". Hozzátette: az alkotmány szövege semmiképp sem tekinthető "tökéletesnek", és nem ért vele mindenki egyet, de az "többségi konszenzus" eredménye.
A referendumon az igen szavazatok túlsúlya szinte biztosra vehető, s ezen forgatókönyv megvalósulásának szükségességét hangsúlyozták a Murszi és az új alkotmány támogatására szervezett szombati tömegdemonstráció résztvevői is. A Kairói Egyetem előtt összegyűlt demonstrálók transzparensein "Isten nagy", a "Korán a mi alkotmányunk" feliratokat lehetett olvasni az alaptörvény körüli vitával kapcsolatban. "Murszi, büszkék vagyunk rád" – méltatta plakátján az államfő eddigi teljesítményét nikábba burkolt nők egy csoportja.
A baloldaliak, liberálisok és keresztények – akiknek képviselői tiltakozásul kivonultak az alkotmányozó testületből – leginkább attól tartanak, hogy a saría szigorúbb értelmezésén keresztül a polgári jogok, köztük a szólás- és vallásszabadság csorbítására nyílik lehetőség. Pénteken tízezrek vonultak utcára, hogy Murszi ellen tüntessenek, az államfő azonban nem tulajdonított nagy jelentőséget a demonstrációnak, mondván, hogy az csupán a kisebbség hangja.
Az ellenzék – amelynek részét képezi a Hoszni Mubarak elleni forradalmat elindító Április 6. mozgalom is – kedd délutánra az elnöki palota elé újabb tömegtüntetést szervezett.
Az ellenzékiek félelme egyáltalán nem alaptalan. A fővárosban szombaton hallatták hangjukat a hatalmon lévő Muzulmán Testvériséggel szövetségben álló, hosszú szakállat viselő szalafisták is, akiknek alapvető célja, hogy ugyanolyan életet éljenek, mint Mohamed próféta. Ennek szellemében elutasítják például a zenét, s az al-Ahram című egyiptomi lap értesülése szerint az alkotmányozással megbízott testületben még a nemzeti himnuszt hallva sem akartak felállni.
Vezérük nemrég azzal borzolta a kedélyeket, hogy felszólította az ország államfőjét: romboltassa le a gízai Szfinx-szobrot, mivel az mint embert ábrázoló "bálványkép" ellentétes az iszlám jogrenddel. Murgan Szálem al-Guhari úgy vélekedett, hogy Murszi elnöknek jogában áll az ember alakú ókori szobrok megsemmisítése. Ezt meg is kell tennie, ha eleget akar tenni a "muzulmánok vezetőjeként" reá háruló felelősségnek – tette hozzá a szalafista szélsőséges.
A vallási fanatikusok a szavakon túl egyre gyakrabban tettekkel is magukra irányítják a figyelmet. Nyáron például néhány szalafista azért ölt meg egy férfit Szuezban, mert a feleségével kézen fogva sétált, Luxorban pedig egy tanárnő úgy döntött, levágja két tanítványa haját, mivel nem voltak hajlandók fejkendőt viselni. További aggodalomra adhat okot az egyiptomi társadalom mérsékeltebb csoportjai körében, hogy a hétvégi megmozdulásokon nagy számban képviseltette magát a Mubarak elnöksége idején még terrorszervezetként nyilvántartott – a szalafistákhoz közel álló – Gama Iszlamíjja (Iszlám Egyesülés) nevű tömörülés is. (mti/dpa/reuters/afp)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
