Mégsem mond le Japán az atomenergiáról?
2012. szeptember 21. 14:16, utolsó frissítés: 14:16
Visszatáncolt az atomenergia feladásától a japán kormány: 2040 után is maradnak az erőművek. A múlt héten közzétett, a kormány energiaügyi ügynöksége által készített stratégia tervezetében még az állt, hogy a szigetország a 2030-as évek végéig teljesen felhagy a nukleárisenergia-termeléssel, nem engedélyezi újabb atomerőművek építését, a meglévők élettartamát pedig 40 évben maximalizálja.
Ezzel szemben a szerdán elfogadott stratégia nem tartalmaz konkrét időhatárt az atomenergiáról való lemondásra vonatkozóan. Noda Josihiko miniszterelnök az elhasznált fűtőanyagok újrafeldolgozásával, illetve a nukleáris hulladék tárolásával kapcsolatos problémákkal indokolta a döntést, leszögezve, hogy változatlanul cél az atomenergia feladása.
Gazdasági szereplők szerint az atomenergiáról való lemondás jelentősen megdrágítaná az energiaárakat, s ezáltal üzemeik külföldre költöztetésére sarkallná a japán cégeket. Emellett az áramszolgáltatókat is nehéz helyzetbe sodorná: a kormány egy korábbi felmérése szerint évi 3,1 ezer milliárd jenbe kerülne a kieső atomenergia fosszilis hordozókkal való helyettesítése.
Ezzel egy időben megkezdte munkáját a szigetország új nukleáris felügyeleti szerve. Az új hatóság dönt majd egyebek mellett arról is, hogy újraindíthatják-e a tavaly márciusi fukusimai atombaleset óta leállított reaktorokat.
Tavaly márciusig az atomenergia az áramellátás közel egyharmadát biztosította Japánban. Jelenleg a szigetország 50 működőképes reaktorából csupán kettő üzemel, miután az erőműveket biztonsági okokra hivatkozva leállították az utóbbi másfél évben. Közvélemény-kutatások szerint a japán lakosság nagy része ellenzi az erőművek újraindítását, s egy "atomenergia-mentes társadalomban" szeretne élni. (mti via origo)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
