Miért haragszik a "felszabadító" Amerikára az iszlám világ? Newsweek-elemzés
2012. szeptember 20. 11:49, utolsó frissítés: 11:49
Az az egyik legfőbb baj az amerikai külpolitikával, hogy nem engedi azt, hogy a muszlimok saját kezükbe vegyék sorsuk irányítását; Washington alapvetően képtelen erre – állapította meg Andrew Bacevich a Newsweek amerikai közéleti hetilapban közölt írásában. Az indianai Notre Dame-i Egyetem nemzetközi béketanulmányok központjának kutatója az arab világon végigsöprő újabb Amerika-ellenes tiltakozási hullám miértjére igyekszik választ találni.
Miképpen lehetséges, hogy egy olyan országban, amelyet az Egyesült Államok segített felszabadítani a zsarnoki uralom alól, egy olyan városban, amelyet amerikai erők mentettek meg a pusztulástól, megtámadták az amerikai konzulátust, megölve a nagykövetet, a konzulátus három másik munkatársát és közel tucatnyi líbiai őrt? Líbiáról és Bengáziról van szó, ahol iszlám szélsőségesek nemrég merényletet hajtottak végre az amerikai diplomáciai képviselet ellen.
A Moammer Kadhafi diktatúrájának megdöntésében játszott szerep az Obama-kormány legfényesebb külpolitikai sikerei közé tartozik. Az amerikai retorikában egyszerű a képlet:
a jó győzelmet aratott a gonosz felett.
Csakhogy, mint kiderült, a történet nem ilyen egyszerű. Az arab világban egy zsarnoki hatalom megdöntése, bármennyire üdvözlendő is, kevés dolgot old meg, viszont annál több gondot teremt. Ugyanez játszódott le Irakban, Egyiptomban és Jemenben, és minden valószínűséggel megismétlődik Szíriában is.
Miért hiányzik a hála éppen azon népek részéről, amelyeket Amerika mentett meg és szabadított fel? Az indianai kutató a kérdés megválaszolása kapcsán az amerikai külpolitika három szent, de téves feltevésére emlékeztet. Az első szerint az emberiség vágyik a felszabadításra, méghozzá a szónak a nyugati, elsősorban liberális és világi értelmében.
A második feltevés arról szól, hogy a gondviselés az Egyesült Államokat jelölte ki ennek a felszabadításnak az előmozdítására. A harmadik úgy hangzik: mivel Amerika törekvése alapvetően helyes és jóindulatú, hatalmának világméretű gyakorlása tiszteletet és elfogadást parancsol.
A kutató különösen az arab világ vonatkozásában tartja hibásnak azt a feltevést, hogy az amerikai hatalom az amerikai típusú szabadság terjesztésére alapozható. Nem az a gond, hogy az arabok, irániak, afgánok vagy pakisztániak nem vágynának szabadságra; nagyon is vágynak, s ennek számos jelét adták. A problémát az okozza, hogy a 21. századi muszlimok nem feltétlenül fogadják el a szabadság 21. századi amerikai értelmezését, amely egyre inkább hitelét veszti.
Az iszlám világ az önrendelkezés jogát követelve
mind elutasítóbbnak tűnik a külső gyámkodással szemben, és rendkívül érzékeny a vele szembeni tiszteletlenség még oly apró jelével kapcsolatban is, mint a szóban forgó, Mohamed prófétát gyalázó ostoba film, amely egy elborult elme szüleménye.
Az Egyesült Államok pedig nem képes megengedni például a líbiaiaknak vagy az egyiptomiaknak, hogy saját maguk oldják meg problémáikat. Washington ugyanis nem tudja feladni azt az illuzórikus küldetését, hogy ő a szabadság valódi forrása és terjesztője a világon: ez részben az amerikai hatalom korlátainak beismerését jelentené. A kormányzó demokraták és az ellenzéki republikánusok is csekély figyelmet fordítottak a 2001 óta folyó afganisztáni háborúra, amelyben kilátás sincs a győzelemre. Nem kapott hangsúlyt a még katasztrofálisabb és teljességgel szükségtelen iraki háború kérdése sem. Ez is azt példázza, hogy Washington egyszerűen hátat fordít a számára kellemetlen tényeknek.
Amerika alkalmanként valóban segítette a békét és haladást az iszlám világban, hozzájárult például Hoszni Mubarak diktatúrájának felszámolásához Egyiptomban. Előzőleg azonban évtizedekig a Mubarak-rezsim feltétlen támogatója volt. Washington túl gyakran állt erőszakos, elnyomó rezsimek oldalára.
Andrew Bacevich az erősen megromlott amerikai-arab viszony javítása végett hosszabb "lehűlési periódust" javasol. Amerikának fel kell hagynia azzal, hogy az iszlám világban hitterjesztőként vagy nemzetépítőként lép fel, kioktatva a muzulmánokat arról, hogyan cselekedjenek. A jelenlegi mérgezett légkör enyhítésére egy évszázadnyi visszahúzódás megfelelő lehet – javasolja a kutató. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
