Örmény külügyminiszter: a magyarok utolsó pillanatig azt állították, nem adják ki Safarovot
2012. szeptember 06. 12:11, utolsó frissítés: 12:11
Az örmény törvényhozás szerdai ülésén nyilatkozatot fogadott el arról, hogy felfüggeszti kapcsolatait a magyar Országgyűléssel. A határozati javaslatot 96 szavazattal egy ellenében fogadta el a 131 tagú jereváni nemzetgyűlés.
A hosszúra nyúlt parlamenti vitában Edvard Nalbandján külügyminiszter egyebek közt azt mondta, a magyar hatóságok "nem tudnak értelmes magyarázatot adni" arra, miért változtatták meg hirtelen az ügyben éveken át képviselt álláspontjukat, "miért hittek olyan könnyen az azeri hazugságnak", s adták át Azerbajdzsánnak a 2004-ben Budapesten örmény tiszttársát, Gurgen Markarjánt meggyilkoló Ramil Safarovot.
A külügyminiszter felszólalása szerint a magyar kormány arra sem tud meggyőző magyarázattal szolgálni, miért cselekedett titokban. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) karabahi konfliktusban közvetítő, úgynevezett minszki csoportjának társelnökei szintén az utolsó pillanatig nem tudtak a magyar-azeri alkuról - mondta.
Nalbandján kifejtette: az örmény külügyi tárca augusztus folyamán nem egyszer fordult a magyar külügyminisztériumhoz azzal a kéréssel, hogy adjanak tájékoztatást Ramil Safarov átadásának ügyéről, de azt a választ kapták, hogy Safarovot nem fogják átadni Azerbajdzsánnak.
"Miután újra és újra értesültünk Azerbajdzsán szándékairól, az örmény államfő, parlamenti elnök, miniszterelnök és külügyminiszter a nagykövetek útján felhívta a magyar hatóságok figyelmét arra, hogy megengedhetetlen lenne a gyilkos kiadása, s többször is azt az egyértelmű megnyugtató választ kapta, hogy kizárt egy hasonló lépés. Ilyen választ adtak augusztus 22. és 24. közötti kérdéseinkre is a magyar külügy- és igazságügy-minisztériumból" – sorolta beszédében Edvard Nalbandján.
"Az említett megnyugtatások megerősítése érdekében az örmény külügyi tárca augusztus 28-án írásban kereste meg a magyar hatóságokat. Miután késett a válasz, az örmény fél kezdeményezésére találkozókra került sor, egyidejűleg a magyar Külügyminisztériumban és a parlamentben, és újra csak azt közölték, hogy nincs szó semmi hasonlóról. A további fejlemények ismeretesek" – mondta az örmény diplomácia vezetője.
Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztését töltő Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek.
Az örmény képviselők vitában elhangzott felszólalásai szerint a hivatalos magyar szerveknek tudniuk kellett arról, hogy ha átadják a gyilkosság miatt életfogytiglani börtönbüntetését töltő Safarovot, akkor kiszabadul, és ez ösztönözni fogja az etnikai alapú bűncselekmények végrehajtását az örmények ellen. Hiszen a gyilkosságot és elkövetőjét az azerbajdzsáni hatóságok rendszeresen és a legmagasabb szinten méltatták. "Az, hogy az azeri elnök megkegyelmezett az elkövetőnek, előléptette és különböző jutalmakban részesítette őt, a nemzetközi közösséggel szembeni politikai cinizmus megnyilvánulása" – hangoztatja a dokumentum.
Az örmény törvényhozás nyilatkozata megállapítja, hogy lépésével Azerbajdzsán újfent veszélybe sodorta a (dél-kaukázusi) régió biztonságát, tovább súlyosbította az örményellenes gyűlöletkeltés légkörét, és megsértette a nemzetközi jog dokumentumai által garantált emberi jogokat.
"Az Azerbajdzsánban állami szinten gyökeret vert örményellenes gyűlölet újfent megerősíti azt a realitást, hogy a Hegyi-Karabah Köztársaság semmilyen státusban nem válhat Azerbajdzsán részévé" – hangoztatja a nyilatkozat. Az örmény parlament végül felszólít minden demokratikus értékekhez igazodó országot, hogy ítélje el a Magyarország és Azerbajdzsán között Safarov átadásáról létrejött megállapodást.
Azerbajdzsán a diplomatái és állampolgárai ellen irányuló mindenfajta lehetséges provokációért teljes mértékben Örményország vezetését fogja felelőssé tenni – jelentette ki szerdán Bakuban Elman Abdullayev külügyi szóvivő. Elmondta: Azerbajdzsán felhívással fordult minden olyan országhoz, amelyben azeri diplomáciai képviselet működik, hogy feltétlenül erősítsék meg az azeri diplomaták védelmét.
A szóvivő egy nappal azután tette ezt a bejelentést, hogy Azerbajdzsán budapesti nagykövetsége – a hírportálok tudósításai szerint – gyilkosságokkal, azeriek tömeges kivégzésével fenyegető üzenetet kapott a Titkos Örmény Hadsereg Örményország Felszabadítására (ASALA) nevű örmény terrorszervezettől.
A szóvivő szerint az ASALA az egész világon jól ismert terrorszervezet, amelynek terrorcselekményei sok ember halálát okozták. "A fenyegetések, az agresszív retorika, az örmény elnök agresszív lépésekre ösztönző felhívásai arra utalnak, hogy az örmény vezetés szoros kapcsolatban áll a terrorizmussal, és pártfogolja is azt" – mondta a külügyi szóvivő.
Szerinte mindaz, ami ma Örményországban Safarov szabadlábra helyezésével kapcsolatosan történik, nem más, mint színjáték és populizmus, amely révén az örmény vezetés a választások közeledtével tiszteletet akar ébreszteni maga iránt a szélsőségesen nacionalista erők körében. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
