2026. június 16. kedd
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Der Standard: Maliban új Afganisztán fenyeget

2012. július 14. 12:40, utolsó frissítés: 12:40

A Szahara déli peremén, Mali északi részén új "Afganisztán" kialakulása fenyeget – vélekednek jól tájékozott megfigyelők és helyi érintettek. Ennek dacára senki nem próbál beavatkozni: a regionális és a nyugati hatalmak kölcsönösen semlegesítik egymást – írta a bécsi Der Standard.


A Mali északi felét még tavasszal meghódító iszlamista milícia néhány hét leforgása alatt bevezette a saríát, az iszlám törvénykezést. Megtiltották az alkoholfogyasztást és a tv-nézést, a nőknek kötelezővé tették arcuk elfátyolozását, a tolvajoknak levágják a kezét, június vége óta pedig szisztematikusan lerombolják a nyugat-afrikai ország egykori vallási és kereskedelmi központjának, Timbuktunak a középkori síremlékeit. Azokat a mauzóleumokat, amelyeket nem sokkal korábban vett föl az UNESCO a kulturális világörökség veszélyeztetett értékeinek a jegyzékébe.

Az Anszár ad-Dín milícia tombolását tehetetlenül figyeli a helyi lakosság – már aki maradt. Az utóbbi hónapokban mintegy 200 ezer ember menekült Mali déli részébe, illetve Mauritániába, Algériába vagy Burkina Fasóba. A menekültek között sok nomád tuareg van, akik alig pár hónappal ezelőtt kiáltották ki Azavad nevű független államukat. Nyugat-Afrikában, alig néhány órányi repülőútra Európától, új "Tálibisztán" van születőben.

Pedig nem volna nehéz kiszorítani az iszlamistákat Észak-Mali városaiból. Az ország fővárosában, a délen fekvő Bamakóban a legutóbbi államcsíny óta politikai és katonai vákuum van ugyan, az ideiglenes államfő, az "egészségi okból" Párizsban tartózkodó Dioncounda Traoré azonban támogatná a Nyugat-afrikai Gazdasági Közösség (ECOWAS) katonai beavatkozását.


Az egykori gyarmattartó Franciaország,

amely 2000 idegenlégióst és jól felszerelt katonát állomásoztat több nyugat-afrikai helyőrségben, logisztikai támogatást ígért az ECOWAS-nak. Az Egyesült Államok pedig légi támaszpontot tart fenn Burkina Fasóban, ahonnan pilóta nélküli kisgépekkel (drónokkal) és polgári repülőgépnek álcázott Pilatusokkal ellenőrzi a Szahara déli részét.

Timbuktuban egy nemzetközi fellépés egyszerűbb volna, mint a líbiai vagy elefántcsontparti katonai beavatkozás volt. Maliban ugyanis az iszlamistáknak nincs nemzeti legitimitásuk, ennélfogva csak minimális támogatásra számíthatnak a helyi lakosság részéről. Ennek ellenére a közös katonai fellépés egyelőre vágyálom csupán.

Az ECOWAS 3000 fős egysége, amely egyedül jönne számításba intervenciós erőként, még arra sem lenne képes, hogy egyedül bevonuljon egy ismeretlen sivatagi térségbe; arra meg különösen nem, hogy ott fölvegye a harcot a terepet jól ismerő és igen mozgékony iszlamista milíciákkal. A siker érdekében ehhez nyugati, elsősorban francia csapatok aktív támogatására lenne szükség. Ezt azonban sokan ellenzik Maliban – és a szomszédos Algériában is.

"Bamakóban csöppet sem pártatlan közvetítőként tekintenek Párizsra" - állítja Patrick Gonin francia geográfus, a térség jó ismerője. Ráadásul – teszi hozzá – sok malinak meggyőződése, hogy


az egykori gyarmattartó hatalom titkosszolgálatának

benne volt, illetve van a keze afrikai államcsínyekben vagy lázadásokban. Emellett Franciaországot tartják a líbiai intervenció egyik kezdeményezőjének – márpedig éppen Líbiából áramlottak (Kadhafi rezsimjének bukása után) felfegyverzett iszlamisták százai Mali északi részébe.

Algéria katonai vezetői eleve elutasítanak mindennemű nyugati (és főleg francia) beavatkozást a Szaharában, amelyet saját befolyási övezetüknek tekintenek. Ezért is ellenezték tavaly a NATO líbiai intervencióját. Az algériai hadsereg javarészt kiszorította a hatalmas országból a szalafistákat és az Iszlám Maghreb al-Kaidájának (AQMI) fegyvereseit. Algír szemében az Anszár ad-Dín kisebb rossznak számít, mint az al-Kaida.

Mathieu Guidere francia Maghreb-szakértő még azt is lehetségesnek tartja, hogy az algériai kormány anyagi és katonai eszközökkel támogatja Ijád ag-Gálit, az Anszár ad-Dín vezérét. Ily módon ugyanis bizonyos mértékig ellenőrizni tudja a milíciavezért és embereit.

Ezt az algériai kettős játékot nem mindenki díjazza. Párizs és Washington egyre nagyobb nyomást fejt ki a háttérben. Laurent Fabius francia külügyminiszter meg szeretné nyerni az algír kormány támogatását egy olyan ENSZ-határozathoz, amely lehetővé tenné külföldi katonai egységek küldését Maliba. Algéria azonban egyelőre nem hajlandó arra, hogy feladja az egykori gyarmattartóval folytatott vetélkedést és helyette a katonai együttműködést válassza. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS