Lemondott az ukrán házelnök, erőszakos tüntetések a nyelvtörvény miatt
2012. július 05. 10:09, utolsó frissítés: 10:09
Az ukrán házelnök lemondása és számos utcai tüntetés, erőszakos összecsapás lett a következménye szerdán annak, hogy az előző napon elfogadták az ukrán nyelvtörvényt, amely az ellenzőket és támogatókat egyaránt megmozdulásra késztette, sőt az előre hozott választás lehetősége is felmerült.
Volodimir Litvin parlamenti elnök lemondott tisztségéről, távozását azzal indokolta, hogy őt és a népet félrevezették az új nyelvtörvény elfogadásával. Ezt megelőzően bejelentette távozási szándékát Mikola Tomenko parlamenti alelnök, ellenzéki politikus is.
Délelőtt zavargások robbantak ki Kijev belvárosában, az ukrán nyelv védelmében tiltakozó tömeg összetűzött a helyszínre vezényelt rohamrendőrökkel, akik közül tízet sérülésekkel kórházba vittek. A rendőrök könnygázt vetettek be a tüntetők ellen, akik között szép számmal voltak ellenzéki képviselők és pártvezetők is, köztük Arszenyij Jacenyuk, a Változások Frontja és Vitalij Klicsko profi ökölvívó világbajnok, az Udar (Csapás) nevű párt elnöke is. A csetepatéban Klicsko is megsérült, egy újságíró pedig szívrohamot kapott.
Más ukrajnai városokban is tiltakozások kezdődtek az ukrán nyelv védelmében. Lembergben (Lviv) az ellenzékiek lezárták a megyei önkormányzat épületét, és nem engedték be az ott dolgozókat. A krími Szimferopolban a kormánypárt képviselői biztosították ugyanakkor támogatásukról az új jogszabályt.
Az UNIAN ukrán hírügynökség értesülése szerint Viktor Janukovics államfő a heves tiltakozások ellenére is kész aláírni a vitatott törvényt. A lemondását bejelentő Volodimir Litvin házelnök azonban állítólag arra tett ígéretet az ellenzéknek, hogy nem írja alá a jogszabályt, márpedig e nélkül azt nem lehet továbbítani az államfőnek. Janukovics nem zárta ki, hogy a parlamenti válság elhúzódása esetén előre hozott választás megtartására lesz szükség Ukrajnában.
Az új nyelvtörvény megőrzi ugyan az ukrán "egyetlen államnyelv" státusát, de kibővíti a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát. Ennek szellemében egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot. A jogszabálynak köszönhetően az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat regionális státust, emellett Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv emelkedhet regionális szintre. A többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatja majd hivatalosan anyanyelvét.
Az ukrán nyelvtörvény nemcsak az oroszok, hanem más nemzeti kisebbségek jogait is védi. Alekszandr Szokolov, az orosz Társadalmi Kamara vezető tisztviselője szerint a parlamenti válságot kirobbantó ukrán nyelvtörvény nem oroszpárti. Az állampolgárok érdekeinek és jogainak védelmét az orosz végrehajtó hatalomban biztosítani hivatott szervezet tisztviselője hangsúlyozta, hogy az ukrán nyelvtörvény szerint az állami költségvetésből kell támogatni a regionális nyelvű oktatást és sajtót. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
