Ma kezdődik az elnökválasztás Egyiptomban
2012. május 23. 13:32, utolsó frissítés: 13:32
Egyiptom sorsfordító elnökválasztás előtt áll, és a szavazópolgárok nagy többsége két lehetőséget lát: az egyik Hoszni Mubarak exelnök politikájának enyhébb változata, míg a másik egy olyan világba vezet, ahol az iszlamista nézetek a meghatározóak.
Már a választási kampány is jól tükrözte a szembenálló felek között tátongó mély szakadékot. A liberális tábor legesélyesebb jelöltjei rendszeresen azt vetették az iszlamisták szemére, hogy egyfajta tálib-diktatúrát akarnak létrehozni, amelyben a keresztények és a liberálisok másodrendű állampolgárok, míg az iszlamisták azzal vágtak vissza, hogy bírálóik valamennyien a régi rezsim emberei.
A Mubarak távozásához vezető tavaly februári forradalom egyesítő szelleme – amely a parlamenti választásokon még érezhető volt – elillant ugyan, de az ország választási lázban ég. Az utcák tele vannak választási plakátokkal, a jelöltek megállás nélkül járják az országot a Nílus-deltától Felső-Egyiptomig. Mindeközben a félelem is egyre fokozódik, mivel a kampány során kiderült, az egyiptomi politikusoknak egyáltalán nem erősségük a kompromisszumkészség. Néhányan közülük már célozgattak rá, hogy amennyiben az eredmény nem felel meg a várakozásaiknak, törvénytelennek nyilvánítják a választást, ami újabb tiltakozásokat és erőszakot vonna maga után.
Bizonytalanná teszi a jövőt az is, hogy hatályos alkotmány híján egyelőre nem világos, milyen jogkörökkel rendelkezik majd az új államfő, s úgy tűnik, a Mubarak távozása óta a hatalmat gyakorló tábornokok egyáltalán nem akarják feladni kiváltságaikat.
Valószínűtlen, hogy a szerdán és csütörtökön tartandó voksoláson a 12 jelölt közül bármelyiknek is sikerülne abszolút többséget szereznie, így az első körben csupán az fog eldőlni, kik indulnak majd a június 16-án és 17-én esedékes második fordulón. Erre a legutóbbi közvélemény-kutatások eredménye szerint 5 indulónak van esélye: Ahmad Safíknak (Mubarak utolsó miniszterelnökének), Amr Múszának (az Arab Liga volt főtitkárának), Abdel-Moneim Abul Futúhnak (a magát mérsékeltnek mondó iszlamistának), a Muzulmán Testvériséget képviselő Mohamed Morszinak, illetve a fiatalok körében nagy népszerűségnek örvendő aktivistának, Hamdín Szabáhinak is.
A Kairóban élő 27 éves Radva Fauszi például elmondta, hogy Szabáhira adja le voksát, mivel szerinte ő kellő távolságot tart a Muzulmán Testvériségtől, és síkra száll a szociális igazságosság mellett, ugyanakkor – mint hozzátette – attól fél, elveszik a szavazata a jelölt alacsony támogatottsága miatt.
Az egyiptomi társadalom elitje, mindenekelőtt akadémikusok és üzletemberek eközben egyre frusztráltabbak, és azt is kezdik kétségbe vonni, hogy az egy ember-egy szavazat elven működő demokrácia a helyes út egy olyan állam számára, ahol a lakosság negyede írni és olvasni sem tud.
"Igazán ironikus, hogy a forradalom, amely a dinamikus fiatal egyiptomiak szabadságmozgalmának indult, most rohamtempóban egyik diktatúrából a másikba vezet minket. Ezúttal a szent emberek diktatúrája következik. Őszintén és sajnálattal be kell vallanom, hogy kezdem feltenni magamban a kérdést, valóban olyan rossz volt-e a régi rezsim" – fejtette ki véleményét egy fiatal kairói vállalkozó, aki egy évvel ezelőtt még teljes optimizmussal és tervekkel tekintett a jövőbe.
Bár a nyugati kormányok és az országban befektető külföldi cégek helyi képviselői az iszlamisták elsöprő győzelmét hozó parlamenti választások után is szépeket nyilatkoznak, valójában egyre nagyobb aggodalommal figyelik az észak-afrikai országban zajló gazdasági és politikai fejleményeket. Megfigyelők szerint a radikális szalafisták támogatását élvező Abul Futúh választási győzelme nagy valószínűséggel még jobban elriasztaná a befektetőket és az utazási irodákat egyaránt.
Az amerikai Pew közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése meglehetősen riasztó adatokkal szolgált a demokrácia támogatói számára. A megkérdezett egyiptomiak 61%-a a vallás politikában betöltött szerepét tekintve a szaúdi példát tartja követendőnek a török berendezkedéssel szemben, és mindössze 17% vélekedik úgy, hogy a törökországi rendszerhez hasonlóra lenne szükség. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
