2026. április 4. szombat
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

NATO-csúcs: új koncepció 2020-ra

2012. május 21. 20:59, utolsó frissítés: 20:59

A NATO 2018-ra teljesen kiépíti az európai rakétavédelem kapacitását és továbbra is arra törekszik, hogy csökkentse függését a nukleáris fegyverektől – jelentette ki vasárnap esti sajtótájékoztatóján Ivo Daalder, az Egyesült Államok NATO-nagykövete.


A NATO a 2010-es lisszaboni csúcson elhatározottak szellemében, a 21. század kihívásainak megfelelően új életre kelti a szövetséget – mondta Daalder. A szövetség ki fogja dolgozni a NATO-erők 2020 elnevezésű koncepcióját, amely azt vázolja majd, hogy milyen irányban kell fejleszteni a szövetség kapacitásait, hogy szembe tudjon nézni a nyolc év múlva várható feladatokkal is.

A szövetség elrettentési és védelmi keretek felülvizsgálatával kapcsolatban döntöttek arról, hogy a NATO-nak milyen konvencionális, nukleáris és rakétavédelmi erőkkel kell rendelkeznie a képességek fejlesztése tekintetében. Daalder szerint a szövetségnek fel kell készülnie az Európába telepített, nem stratégiai nukleáris erő "átgondolt és kölcsönös" csökkentésére.

A NATO-országok vezetői egyetértettek abban, hogy létre kell hozni a NATO "átmeneti rakétavédelmi kapacitását", ami kezdeti szakaszban korlátozott lesz ugyan, de idővel ki fog terjedni.

A rakétavédelem parancsnokául James Stavridis tengernagyot, az európai szövetséges erők parancsnokát nevezték ki. Az amerikai nagykövettől függetlenül a csúcson olyan értelmű tájékoztatás hangzott el, hogy a rakétapajzsról szóló döntés értelmében a ramsteini parancsnokság alá rendeltek egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, s ide került az SM-3-as elfogó rakétákkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó, Aegis osztályú amerikai fregattok és Lengyelországba és Romániába telepített elfogó vadászgépek irányítása is.

Ivo Daalder kijelentette, hogy az "átmeneti képesség" 2011 vége óta rendelkezésre állt, de vasárnapig még csak az Egyesült Államok számára, s az csak most vált hozzáférhetővé a szövetség számára is.

A NATO megállapodott a szövetségi felszínellenőrzési rendszer létrehozásában, amelyek öt olyan Global Hawk drónból áll majd, amilyeneket az amerikaiak Líbiában alkalmaztak. A tagállamok egyetértek a közös balti légi ellenőrzés biztosításában, hogy az érintett államok más irányú kapacitásaikat tudják fejleszteni.

Anders Fogh Rasmussen
NATO-főtitkár kezdeményezésére a tagállamok a nehéz gazdasági körülmények közepette, a költséghatékonyság érdekében támogatják a specializálódás elmélyítését és a többoldalú együttműködést.

A NATO Chicagóban megerősítette, hogy mindaddig nukleáris szövetség marad, ameddig ilyen fegyverek léteznek, és ameddig ezek a szövetség szempontjából biztonságosak és hatékonyak maradnak, de továbbra is cél az ezektől való függőség csökkentése. Az amerikai NATO-nagykövet megerősítette, hogy a szövetség sohasem vet be atomfegyvert olyan, nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok ellen, amelyek betartják az atomsorompó-egyezményt.
A szövetség úgy határozott, hogy növeli a hadgyakorlatok és kiképzések számát, kiszélesíti oktatást és ezekbe a projektekbe bevonja a partnerországokat is. Ez Rasmussen szerint megerősíti a Líbiában, Afganisztánban és Koszovóban kialakított együttműködést.

"A NATO-nak nem áll szándékában, hogy beavatkozzon Szíriában" – jelentette ki a NATO főtitkára. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS