2025. december 17. szerda
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

„Ketyegő bomba” a roma integráció megoldatlansága

2012. május 04. 12:17, utolsó frissítés: 12:17

„Ketyegő bomba” az európai roma integráció megoldatlansága, amely mind a romák, mind a nem romák oldaláról robbanással fenyeget – hangzott el a washingtoni George Washington Egyetem csütörtökön megtartott panelbeszélgetésen. Noha a romaügy az elmúlt két évtized során felkerült az EBESZ, az Európa Tanács és az Európai Unió napirendjére, s 2005-ben 12 európai állam – köztük Magyarország és Románia – által elindított a Roma Integráció Évtizede Programot, ez az érintettek mindennapi életén mit sem változtatott – mondta Zeljko Jovanovic, a Nyílt Társadalom Roma Kezdeményezései csoport igazgatója.


Reményét fejezte ki, hogy az EU új, 2014-2020 közötti költségvetésében jut majd pénz a romaintegrációs stratégiák támogatására, de felhívta a mintegy 150 fős hallgatóság figyelmét arra, hogy az erősödő európai romaellenes hangulatot tovább fokozhatja, ha ilyen céllal eszközöket különítnek el "az adófizetők pénzéből". Jovanovich az ellenséges érzületekre példaként hozta fel a magyarországi romagyilkosságokat, valamint a cigányok ellen Bulgáriában és Csehországban megmutatkozó "szervezett erőszakot".

"Olyan helyzet alakult ki, amely, legalábbis a második világháború óta, ismeretlen volt" – mondta Zeljko Jovanovic. "A radikális szélsőségesek retorikája és a romaellenes érzelmek politikai szervezőerővé váltak. Már nemcsak elszigetelt incidensekről beszélünk. Ezek a tényezők legitim, demokratikusan megválasztott pártok politikájává váltak." A roma aktivista erre ismét Bulgáriát és Magyarországot hozta fel példaként és kitért arra, hogy hasonló tendenciák figyelhetők meg Szlovákiában is.

"Annak a komoly veszélyével kell szembenéznünk, hogy a diszkrimináció, a szegregáció és az erőszak politikává alakulhat, amit az adófizetők pénzéből finanszíroznak" – mondta. "A romaellenes beszéd már nem számít szélsőséges megnyilvánulásnak, s az az igazán aggasztó, hogy ezzel szemben nincsen társadalmi ellenállás."

Megint Magyarországra hivatkozott, ahol szerinte a diszkrimináció és a cigányellenes érzelmek olyan "kötőanyaggá" váltak, amely összehozza a nem roma polgárokat, akik nyíltan olyan pártokra szavaznak, akik a romákkal kapcsolatos kérdésekre a hagyományostól eltérő válaszokat adnak.

Jovanovich felhívta a figyelmet arra is, hogy az oktatás önmagában nem jelent receptet a romák helyzetének megoldására, mert a közép- és felsőfokú végzettségű romák sem jutnak álláshoz, ezért egyre erősebb közöttük az elégedetlenség. "Remélem, hogy az elégedetlenségnek ez a szintje az elkövetkező évtizedben nem vezet robbanáshoz, és nem vezet el odáig, hogy a romák és a nem romák, a romák és a kormányok közötti párbeszéd lehetetlenné váljon" – mondta.

Jovanovich szerint a "bombát" hatástalanítani csak a kormányzati és nem kormányzati erők széles körű összefogásával lehet. A roma aktivista szerint a romák körében jelentős az elégedetlenség az ígéreteiket az elmúlt 20 éve alatt be nem váltó nemzetközi szervezetekkel szemben is.

Erika Schlager
, az amerikai kongresszus Helsinki Bizottságának nemzetközi jogi szakértője egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a szélsőséges pártok az Európai Parlamentben nemcsak önálló frakciót alakíthattak, de működésükhöz uniós támogatást is kapnak. Ő is kitért a magyarországi romagyilkosságok, valamint a bulgáriai és a csehországi cigányellenes erőszak kérdésére.

Schlager felidézte hogy a romák a múlt század első felében elkezdték létrehozni saját szervezeteiket, ám a második világháború idején népirtás célpontjává váltak, és ennek a ténynek az ismerete nélkül a cigányság mai helyzetét nem lehet megérteni. Felhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltozás utáni években Csehországban, valamint a volt Szovjetunió és Jugoszlávia egyes utódállamaiban még az állampolgárságot is meg akarták tagadni a romáktól.

A 20 évvel ezelőtti Los Angeles-i zavargásokra utalva elismerte, hogy a diszkrimináció problémája az Egyesült Államokban sem megoldott. A nemzetközi jogász mintegy egymillióra becsülte az Amerikában élő, roma származású emberek számát.

Susan Ball, az amerikai külügyminisztérium EBESZ-koordinátora emlékeztetett Hillary Clinton külügyminiszter februári szófiai bejelentésére, miszerint az Egyesült Államok júniustól hivatalos megfigyelőként csatlakozik a Roma Integráció Évtizede Programhoz. Mint mondta, az amerikai külügyminiszter számára a diszkriminációellenesség és a roma integráció ügye, valamint az ezért való állami felelősségvállalás nemcsak politikai, hanem személyes erkölcsi prioritás is.

Ball elmondta, hogy az amerikai követségek figyelemmel követik a romák ellen elkövetett, a demokratikus államok stabilitását aláásó és hitelességét megkérdőjelező atrocitásokat és azokról a tárca éves emberi jogi jelentéseiben rendszeresen beszámol. A diplomata elmondta, hogy az Egyesült Államok a közép- és kelet-európai térségben ösztöndíjakkal, vezetőképzéssel, jogi tanácsadással, az etnikumok közi párbeszéd elősegítésével segíti a cigányok beilleszkedését.

Megemlítette, hogy a budapesti Nemzetközi Rendészeti Akadémián egyebek között a romaellenes bűncselekmények felderítésére képezik a térség rendőreit és hogy 2009-ben a magyar kormány kérésére az FBI segítséget nyújtotta a romagyilkosságok elkövetőinek kézre kerítésében.

Kérdésre válaszolva mind Jovanovich, mind Schlager kitért az elől, hogy méltassa a roma integráció területén elért eredményeket, köztük a magyar uniós elnökség egyik legfontosabb eredményét, azt, hogy létrehozták a tagállamok nemzeti romafelzárkóztatási stratégiáinak uniós keretrendszerét. Mindketten azzal érveltek, hogy a megoldásra váró problémák nagyobb horderejűek, mint a megoldásukra irányuló részsikerek. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS