2026. május 5. kedd
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Európa "vak" a szélsőjobb veszélyre

2012. április 17. 12:07, utolsó frissítés: 12:07

Az európai biztonsági szolgálatok nem fordítanak kellő figyelmet a norvég Anders Breivik tömeggyilkoshoz hasonló nézeteket valló szélsőjobboldaliak tevékenységére és a kontinens radikalizálódására egy brit nemkormányzati szervezet jelentése szerint – írta az EUobserver.


A Hope Not Hate jelentésében azt állította, hogy az "ellen-dzsihád" mozgalom a szélsőjobb új arca Európában és Észak-Amerikában, amely a neonáci és hagyományos szélsőjobboldali pártok radikális nacionalista vonalát felváltva a kulturális és identitásbeli ellentétek hangoztatásával próbál elfogadhatóbb képet festeni magáról.

A jelentés 300 muszlimellenes, iszlamofób szervezetet és személyt nevez meg. Ezek nagy része a régimódi rasszista megnyilvánulásoknak a közbeszédből való kiszorulása miatt az etnikai-nemzetiségi szembeállítás helyett azt hangoztatja, hogy a muszlimok veszélyt jelentenek a nyugati kulturális identitásra és értékekre.

"A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások óta minden fontos hatóság az iszlamista terrorizmus jelentette közvetlen veszélyre összpontosít az EU-ban, s levették a szemüket az európaiak radikalizálódásáról" – mondta Daniel Hodges, a Hope Not Hate szervezet munkatársa. – Az uniós hatóságok lemaradásban vannak az európai radikalizálódást illetően. Túl lassan ébredtek rá az internet és a közösségi média erejére, amelyek ösztönzik és segítik a (szélsőjobboldali) csoportok tevékenységeinek összehangolását".

A jelentés szerint az ellen-dzsihád legfőbb támogatója David Horowitz konzervatív amerikai aktivista és agytrösztje, a Freedom Center, amely számos iszlám-ellenes csoportot pénzel. Európai és amerikai fundamentalista keresztény szervezetek is komoly szerepet vállalnak az ellen-dzsihád finanszírozásában.

A mozgalom radikalizálódásának legelrettentőbb példája a norvég Anders Behring Breivik, aki hétfőn 77 rendbeli gyilkosság vádjával állt bíróság elé.

"Az európai radikalizálódás és a szélsőjobb valós veszély. A norvég tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatóságok egyoldalúan kezelik a kérdést. A rendőri hírszerzésnek – amely a terrorista fenyegetések felügyeletéért felel – csak nagyon korlátozott tudása volt a szélsőjobboldaliakról" – mondta Sindre Bangstad, az Oslói Egyetem antropológusa, aki könyvet ír Breivik ügyéről.

A Breivik által elkövetett merénylet szörnyűsége ellenére azonban továbbra is kevés ellen-dzsihádista van, aki kész lenne halálos támadásokat véghez vinni. "Nem jelentenek érdemi veszélyt a demokráciára Európában" – tette hozzá Bangstad.

Korábban az Európai Bizottság is nyíltan elismerte, hogy az EU-tagországok és a közösségi intézmények mindeddig nem tudták elejét venni a szélsőjobb jelentette veszélynek. "Lássuk be: sem az EU-tagállamok, sem az Európai Bizottság nem tett megfelelő lépéseket a radikalizálódás jelentette növekvő problémák kezelésére" – nyilatkozta Cecilia Malmström belügyi biztos az európai radikalizálódás-tudatossági hálózat tavalyi megalapításakor. A hálózat célja, hogy felvegye a küzdelmet az erőszakos szélsőségekkel. Ennek érdekében Unió-szerte összeköttetést teremt a radikalizálódás elleni küzdelemben kulcsszerepet betöltő szereplők – például szociális munkások, vallási és ifjúsági vezetők, rendőrök, kutatók és a veszélyeztetett közösségek környezetében dolgozó egyéb személyek – között. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS