Elmarasztalta Oroszországot az Emberi Jogok Európai Bírósága a katinyi mészárlás ügyében
2012. április 17. 11:49, utolsó frissítés: 11:49
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hétfőn kihirdetett ítéletében elmarasztalta Oroszországot amiatt, hogy "emberhez méltatlan módon" bánt az 1940-es katinyi (Katyn) mészárlás áldozatainak hozzátartozóival.
Az egykori szovjet állambiztonsági rendőrség által 1940 tavaszán, a Szmolenszk melletti Katynban és egyebütt titokban kivégzett mintegy 22 ezer lengyel fogoly, tartalékos tiszt és civil ügyében folyó vizsgálatot az orosz legfőbb katonai ügyészség, majd a legfelső bíróság is lezárta. Hivatalos orosz álláspont szerint nem háborús vagy emberiesség elleni, hanem köztörvényes bűntettről van szó, amely elévültnek tekintendő.
A katinyi áldozatok hozzátartozói emiatt több panasszal fordultak az Európa Tanács bírói testületéhez, a strasbourgi székhelyű EJEB-hez. Mint állították, az orosz hatóságok nem derítették fel tisztességesen az ügyet, s megalázták a hozzátartozókat, egyebek között azokkal a bírósági ítéletekkel, amelyek a bűntény történelmi tényét is tagadják.
A strasbourgi bíróság a vele való "elégtelen együttműködés" miatt is elmarasztalta Oroszországot, mivel megtagadta a tömeggyilkosságra vonatkozó dokumentumok átadását. Az "emberhez méltatlan" bánásmód egyebek között arra vonatkozik, hogy hatóságai titkosították a vizsgálati dokumentumokat, és nem hozták nyilvánosságra az áldozatok elhantolásának helyeit.
A lengyel beadványban 12 katyni áldozatról van szó, köztük a lengyel hadsereg és rendőrség tisztjeiről, egy katonaorvosról és egy iskolaigazgatóról.
A bűntény évtizedek óta súlyosan megterheli a lengyel-orosz kapcsolatokat, annak ellenére is, hogy az orosz parlament alsóháza (duma) elítélte a tömeggyilkosságot, de a felelősséget egyedül az egykori szovjet legfelső vezetésre és Joszif Sztálinra hárította.
Az EJEB ítélete nem jogerős, a felek fellebbezést nyújthatnak be. A katinyi áldozatok hozzátartozóinak jogi képviselője, Ireneusz Kaminski már jelezte, hogy megteszik ezt. Nem értenek egyet azzal, hogy a bíróság nem marasztalta el Oroszországot a bűntény teljes körű kivizsgálásának elmaradása miatt.
Andrej Fjodorov, az orosz igazságügyi tárca illetékese szerint a strasbourgi testületnek az ügy legfőbb pontjában meghozott határozata Oroszországnak kedvez. Eszerint – mint mondta – a katinyi üggyel kapcsolatos nyomozás felújítása nem tartozik a strasbourgi bíróság hatáskörébe, hiszen az 1940-ben történt eseményekkel a bíróságnak elévülés miatt nincs joga foglalkozni.
Fjodorov elismerte, hogy a lengyel kormány támogatását élvező felperesek ennek az ellenkezőjét állítják. Szerintük Oroszországnak új eljárást kell lefolytatnia, és meg kell határoznia, hogy kik voltak a bűnösök. Fjodorov kijelentette, hogy Oroszország ebben a szakaszban nem kívánja megfellebbezni a strasbourgi döntést. A rendelkezésére álló három hónapban ugyanakkor figyelmesen áttanulmányozzák a határozatot, és annak alapján alakítják ki az orosz álláspontot.
Hangsúlyozta: Oroszországnak megvolt minden alapja arra, hogy titkosítsa a katinyi ügy vizsgálatát leállító határozatot. Mihail Fedotov, az orosz államfő mellett működő emberjogi bizottság elnöke ugyanakkor úgy vélte: minden Katinnyal kapcsolatos dokumentum titkosságát fel kell oldani, beleértve azt a határozatot is, amellyel leállították a bűnvádi eljárást a katinyi ügyben. Hozzátette, hogy Moszkva a dokumentáció nagy részét átadta Lengyelországnak.
Oroszországnak teljesítenie kellene a katinyi áldozatok hozzátartozóinak mérsékelt követeléseit – nyilatkozta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a hétfőn kihirdetett ítéletről. Sikorski szerint "a legjobb lenne, ha a katinyi családok és Oroszország között jogi béke születne, azaz Oroszország megtenné azt, amit egyebek közt a katinyi családok követelnek". Varsó továbbra is támogatja a hozzátartozókat küzdelmükben – mondta.
Tomasz Nalecz, a lengyel államfő tanácsadója az ügyet kommentáló politikusok és szakértők többségéhez hasonlóan csak részben elégedett a strasbourgi döntéssel. Fontosnak tartja, hogy az EJEB kimondta: az orosz hatóságok nem derítették fel tisztességesen, az európai normáknak megfelelően az ügyet. Ugyanakkor nem tartja egyértelműnek, hogy Strasbourg rákényszerítheti-e Oroszországot az eljárás újraindítására. (mti/dpa)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
