Kritikus EP-állásfoglalás a magyarországi helyzetről
2012. február 16. 14:18, utolsó frissítés: 23:24
A legutóbbi politikai fejleményekkel kapcsolatban a szocialista, a liberális, a zöldpárti és az egyesült baloldali frakciók közös határozattervezetét szavazta meg végül csütörtöki plenáris ülésén az Európai Parlament. Két másik előterjesztett szövegtervezetet elutasítottak.
A képviselők a déli órákban tartott plenáris szavazáson előbb a néppárti, majd a konzervatív határozati javaslatot vetették el, az előbbi indítványt 324-265 arányban, míg a másodikat 329-293 arányban. A baloldali pártok és a liberális frakció közös határozati javaslata ugyanakkor 315 igen szavazat és 263 nem szavazat mellett ment át a szöveg egészéről tartott végszavazáson.
Ezzel a magyarországi helyzettel és a kormány politikájával szemben legkritikusabb határozattervezet lett az EP hivatalos álláspontja, ami ugyanakkor csak politikai dokumentum, jogi kötőerővel nem bír.
A négy frakció a dokumentumban súlyos aggályait fejezi ki a magyar helyzet miatt, ami a "demokrácia gyakorlati alkalmazását, a jogállamiságot, az emberi és szociális jogok tiszteletben tartását, valamint a fékek és ellensúlyok meglétét" illeti. Az EP képviselői felszólítják a kormányt arra, hogy "feleljen meg az ajánlásoknak, az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság tiltakozásainak, és kéréseinek", emellett kérik a kabinetet, hogy módosítsák az összes aggályos jogszabályt.
A képviselők a határozatban eddig aggályosként említett törvények teljes felülvizsgálatára szólítják fel az Európai Bizottságot. A képviselők szerint mindennek célja, hogy biztosítva legyen az igazságszolgáltatás függetlensége, ezen belül is az Országos Bírósági Hivatal, az ügyészség és a bírói szervezet politikamentes működése, valamint az, hogy "a függetlenül kinevezett bírók mandátumát ne lehessen önhatalmúlag lerövidíteni".
Biztosítani kell emellett a határozatot jegyző frakciók szerint a jegybanktörvény európai megfelelését, az adatvédelmi hatóság függetlenségét. Az EP szerint a kormánynak erre garanciát kell adnia a törvény betűjében és alkalmazásában is.
A határozat követeli, hogy az Alkotmánybíróság kapja vissza az eredeti hatásköreit, tehát a jövőben vizsgálhassa a költségvetési kérdéseket érintő törvények alkotmányosságát is.
Kitér az állásfoglalás a médiarendszer függetlenségére, a médiapluralizmus megteremtésére, valamint arra is, hogy a Médiatanácsban helyet kell kapniuk az ellenzéki pártoknak és a civil szervezeteknek is. A dokumentumból kiderül, a frakciók aggódnak amiatt is, hogy az ellenzék szerintük nem gyakorolhatja a demokratikus jogait.
Az Európai Bizottság majdani vizsgálatának ki kell terjednie arra is, hogy az új választójogi törvény megfelel-e a demokratikus európai előírásoknak, és tiszteletben tartja-e a "politikai alternatívát". Kéri az EP azt is, hogy az egyházi törvény biztosítsa Magyarországon a valódi vallásszabadságot, és az Országgyűlés ne kétharmados többséggel dönthessen az egyházak regisztrációjáról.
A szavazásra bocsátott dokumentum arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy az ezekben az ügyekben hozott, és majdan hozandó törvénymódosításokat a testület különös figyelemmel monitorozza, és figyelje azt is, hogy a módosított jogszabályokat Magyarország hogyan alkalmazza a gyakorlatban. A képviselők a határozattervezetben arra is felszólítják a Bizottságot, hogy kérje ki a Velencei Bizottság véleményét az "új alkotmányos csomagról", azaz az alkotmányról, annak átmeneti rendelkezéseiről, és az ehhez kapcsolódó sarkalatos törvényekről.
Az elfogadott határozat nem javasolja közvetlenül az EU Alapszerződésének 7-es cikke szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen, „mindössze” arra szólítja fel az EP házbizottságaként működő Elnökök Konferenciáját, hogy "vizsgálja meg további lépések, például a 7-es cikk szerinti eljárás alkalmazását". (bruxinfo.hu)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
