Újabb vétó az ENSZ BT-ben: a szíriai elnyomás "bűnrészese" lett Moszkva és Peking
2012. február 06. 10:43, utolsó frissítés: 10:43
Oroszország és Kína megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának Szíriát elítélő határozati javaslatát szombaton, egy nappal az után, hogy a szíriai kormányerők több mint kétszáz embert megöltek egy újabb megtorló akcióban. A közép-szíriai Homsz városában végrehajtott gránátvetős támadás a közel tizenegy hónapja tartó kormányellenes felkelés eddigi legvéresebb epizódja.
A nyugati és arab országok által támogatott BT-javaslat a hatalomból való távozásra szólította volna fel Bassár el-Aszad elnököt. A 15-tagú testület többi tagja igennel szavazott.
Susan Rice amerikai nagykövet kijelentette: "undorodik" az orosz és a kínai vétótól, és úgy fogalmazott, hogy minden további vérontás az oroszok és a kínaiak kezéhez fog tapadni – jelentette Pogár Demeter, az MTI washingtoni tudósítója. Nyugati és arab vezetők az elmúlt napokban példátlan nyomás próbáltak gyakorolni Aszad vétóval fenyegető szövetségesére, Oroszországra, hogy engedje elfogadni a határozatot. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter azonban az orosz partnerével, Szergej Lavrovval folytatott müncheni megbeszélése után szombaton azt mondta, képtelenség volt konstruktív együttműködést elérni, annak ellenére, hogy a tervezet teljességgel kizárta a katonai intervenció Moszkva által hevesen ellenzett lehetőségét.
Kettejük tárgyalásai után Moszkva bejelentette, hogy Lavrov Szíriába utazik kedden a külföldi hírszerzés főnökével, Mihail Fradkovval együtt, hogy a szíriai elnökkel tárgyaljon.
Az ENSZ BT egyetlen arab tagja, Marokkó nagykövete, Mohamed Loulicski, "mély sajnálatát és csalódottságát" fejezte ki az orosz-kínai együttes vétó miatt. Gérard Araud francia ENSZ-nagykövet azt mondta: "szomorú nap ez" a tanács, minden szíriai és a demokrácia számára egyaránt. E lépéssel Moszkva és Peking "az elnyomás politikájának bűnrészesévé vált".
Diplomaták szerint előre látható volt Kína és Oroszország együttszavazása, miután amerikai és európai tisztségviselők visszautasítottak egy sor orosz módosítási kísérletet. Az Oroszország által megfogalmazott módosító javaslatok megosztották volna a felelősséget a mostanra közel hatezer halálos áldozatot követelő erőszakért a szíriai ellenzék és a kormány között. A nyugati államok, amelyek egyértelműen a szíriai vezetést okolják az öldöklésért, elvetették ezt a megközelítést. Moszkva elutasította azt a követelést is, hogy a szíriai kormány vonja ki erőit a városokból.
Alain Juppé francia külügyminiszter tömegmészárlásnak és az emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte a pénteken elkövetett homszi támadást. Egyúttal arra figyelmeztette Moszkvát, hogy "súlyos történelmi felelősség" terheli majd azokat, akik ilyen körülmények között megvétózzák a BT határozatát. Törökország cselekvésre sürgette a világszervezetet.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (SOHR) és a Helyi Koordinációs Bizottságok nevű szervezet hajnalban 240-260 halálos áldozatról és mintegy 500 sebesültről számolt be Homszból. Mintegy 140 ember a város al-Halidíja kerületében vesztette életét. A tüzérségi tűz legalább 36 házat földig rombolt. Közleményében a SOHR felszólította Szíria lakosságát, vonuljon az utcára és lázadjon fel a rendszer ellen, amely "valóságos mészárlást hajt végre ezekben a pillanatokban Homszban". A SOHR szerint a kormányerők olyan ellenzéki tüntetőkre nyitottak tüzet, akik azért vonultak az utcára, hogy megemlékezzenek azokról a tízezrekről, akik 30 évvel ezelőtt vesztették életüket, amikor az akkori elnök, Háfez Asszad - Bassár el-Aszad hivatalban lévő államfő apja - Hama városában leverte a Muzulmán Testvériség iszlamista szervezet felkelését.
Szíriaiak egy csoportja megostromolta, feldúlta és részben felgyújtotta Szíria kairói nagykövetségét szombatra virradóra, tiltakozásul a hazájukban történt legújabb vérontás miatt. Tüntetések voltak Szíria londoni, berlini, athéni és washingtoni nagykövetségénél is. Londonban öt tüntetőt őrizetbe vettek, mert egy időre behatoltak a szíriai nagykövetségre. Berlinben tüntetők szintén behatoltak a szíriai nagykövetségre és némi anyagi kárt okoztak.
A szíriai rezsim diplomáciai elszigetelését szorgalmazta – mindenekelőtt az arab államoktól – a tunéziai miniszterelnök. Hamid Dzsebali vasárnap a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián kifejtette: a kapcsolatok megszakítása a legkevesebb, amit meg kell tenni a damaszkuszi rezsimmel szemben.
A tunéziai kormányfő szerint a "szíriai nép nem hosszadalmas nyilatkozatokat és elítélő szavakat vár, hanem tetteket". Hozzátette: országából már kiutasították Szíria nagykövetét, és Tunézia ugyanezt várja el a többi arab országtól is.
A müncheni konferencia záró napjának fő rendezvényén részt vett Dzsebali és mások mellett Tavakkul Karman jemeni újságíró, az első Nobel-békedíjas arab nő is. Ő úgy vélte, hogy a "bűnöző szíriai rendszer" támogatását jelenti Oroszország és Kína vétója az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) előző napi, Szíriát elítélő határozati javaslata ellen. A vétó miatt Moszkva és Peking erkölcsi felelősséget visel a szíriai mészárlásokért – tette hozzá.
A jemeni rezsim leváltásáért sikerrel küzdő demokratikus mozgalom egyik vezető alakjaként tavaly világszerte ismertté vált aktivista hangsúlyozta: Bassár el-Aszad szíriai elnök "háborúja az emberiség ellen indított háború". A nemzetközi közösség valamennyi országától követelte a szíriai nagykövet kiutasítását és a damaszkuszi nagykövet hazarendelését.
Kenneth Roth, a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet ügyvezető igazgatója a panelbeszélgetésen kifejtette: Moszkva és Peking szombati vétója "jelentéktelen szereplővé" tette az ENSZ BT-t. Hozzátette: szégyen, hogy a nemzetközi közösség nem képes feltartóztatni az Aszad-féle totalitárius rendszert. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
