Lettországban népszavazás dönt az orosz hivatalos nyelvvé válásáról
2012. február 01. 11:12, utolsó frissítés: 11:12
Az orosz nyelv hivatalos államnyelvvé emeléséről szavaznak február 18-án Lettországban, miután a rigai alkotmánybíróság január 20-i döntésében engedélyezte népszavazás kiírását az ezt célzó alkotmánymódosításról.
A jelentős orosz ajkú lakossággal rendelkező balti volt szovjetköztársaságban tavaly ősszel indult kampány a népszavazás kiírására, amely során 183 ezer aláírás gyűlt össze a kezdeményezés támogatására. A lett törvények szerint népszavazás kiírásához legalább a legutóbbi parlamenti választásokon szavazásra jogosultak tíz százalékának, jelenleg 154 ezer választópolgárnak az aláírása szükséges. A népszavazási kezdeményezés rögös utat járt be, mígnem zöld utat kapott. A nacionalista Nemzeti Szövetség képviselői a referendum megakadályozását, illetve a népszavazási törvény felülvizsgálatát kérelmezték az alkotmánybíróságtól. A bíróság azonban nem gördített akadályt a népszavazás elé.
Andris Berzins államelnök szerint az alkotmánybíróság korrekt és történelmi jelentőségű döntést hozott, ugyanakkor egy további nyilatkozatában azt is kifejtette, hogy a népszavazás "a nemzet egyetlen fontos problémáját sem fogja megoldani". Az államfő múlt hónapban már a parlament elé terjesztett egy, az orosz második államnyelvvé nyilvánítására vonatkozó törvényjavaslatot, a törvényhozás azonban leszavazta azt.
Valdis Domborovskis miniszterelnök ezzel szemben a kezdeményezés elutasítására szólította fel a választókat. Hasonlóan tett a nacionalista Nemzeti Szövetség párt is, amely tagja a kormánykoalíciónak.
A népszavazás sikeréhez legalább a választásra jogosultak felének, azaz 772 ezer polgárnak kell igennel szavaznia.
Népszámlálási adatok alapján a volt szovjetköztársaság kétmilliós lakosságának közel 27 százaléka orosz, a nyelvet ugyanakkor a népesség 44 százaléka beszéli – mutat rá a moszkvai RIA Novosztyi hírügynökség. A rigai oktatási minisztérium adatai szerint az ország diákjainak közel egyharmada orosz nyelvű iskolába jár.
A nyelvhasználat a Szovjetuniótól való függetlenség 1991-es kikiáltása óta kényes ügynek számít Lettországban. A szovjet vezetés által szorgalmazott betelepítések révén az oroszok lett lakosságon belüli részaránya a II. világháború és 1990 között négy és félszeresére nőtt. Az elmúlt két évtizedben ezzel szemben az orosz kisebbség panaszkodott hátrányos megkülönböztetésre. A nyelvhasználat ügye azután került ismét középpontba, hogy az orosz kisebbség érdekeit képviselő Harmónia Központ párt a parlamenti helyek 31 százalékát szerezte meg a szeptemberi választásokon – a koalíciós kormányból ugyanakkor kiszorult.
Politikai elemzők szerint a népszavazás sikerének kicsi az esélye. Ha mégis sikerül, az orosz nemcsak Lettország, hanem egyúttal az Európai Unió hivatalos nyelvévé is válna. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
