2025. december 18. csütörtök
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

EP-plenáris: heves vita Orbán Viktor és a frakcióvezetők között

2012. január 18. 21:56, utolsó frissítés: 21:56

A szerda délutáni strasbourgi EP-vita során több frakcióvezető szerint Magyarország kapcsán nemcsak egyes jogi és alkotmányos kérdésekről, hanem a demokratikus értékek aláásásáról kellene beszélni. Mások tiltakoztak ezen megállapítások ellen, és túlzónak tartották őket. Orbán Viktor kijelentette, hogy az Európai Bizottság kifogásaira megtalálják a megoldásokat.


Az Európai Parlamentben egy nappal azt követően tartottak vitát, hogy a Bizottság szerdán kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a jegybanktörvény, a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentésére, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó jogszabályok kapcsán. A vitában egymásnak élesen ellentmondó véleményeket fogalmaztak meg a képviselők arról, hogy milyen lépésekre van szükség.

Nicolai Wammen, az Európai Tanács nevében felszólaló dán Európa‑ügyi miniszter leszögezte, hogy minden uniós tagállamnak tiszteletben kell tartania az uniós szerződéseket. "Amennyiben bármilyen kétely is felmerül ezzel kapcsolatban, akkor a Bizottságnak elemeznie kell a helyzetet, és ez meg is történt" – mondta. Wammen szerint párbeszédre van szükség Magyarországgal.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri, hogy a magyar jogszabályok összhangban vannak-e az uniós elvekkel. Elmondta, hogy tegnap a Bizottság úgy döntött, hogy három formális felszólító levelet intéz Magyarországhoz. A jogi kérdéseken túl azonban Barroso szerint


a demokratikus elveket is tiszteletben kell tartani,

mert az a magyar emberek legfőbb érdeke. Magyarország megújítása és átszervezése az európai elvek és értékek alapján történt – jelentette ki Orbán Viktor, úgy vélve: e megújítás és annak tempója mellett természetes, ha felmerülnek vitás kérdések. A kormányfő hangsúlyozta, az EU által felvetett problémák könnyen, egyszerűen, gyorsan orvosolhatók, továbbá kiemelte azt is, hogy az új alaptörvénnyel kapcsolatban eddig nem érkezett jogi kifogás.

"Nem lep meg az a felfokozott érdeklődés, amely körülveszi Magyarországot. Nálunk átfogó, mély, nagyszerű és izgalmas megújítás történt az elmúlt másfél évben" – kezdte strasbourgi beszédét a miniszterelnök, kiemelve, hogy a megújítás indokolt és sürgető volt, ugyanis 2010-ben Magyarországot a gazdasági összeomlás fenyegette. A tízmillió lakosból kevesebb mint hárommillió adófizető tartotta el az országot, többen éltek állami pénzből, mint a gazdaságból, paramilitáris szervezetek működését pedig nem szankcionálta a jog – sorolta a példákat.

Orbán Viktor szerint kormánya óriási munkát végzett az elmúlt másfél évben, amelyre büszkék, és bár bőven vannak még komoly gazdasági nehézségek, most először Magyarországon a költségvetés az európai normák szerinti stabil büdzsének tekinthető. "Az államadósságot csökkentjük, a fizetési mérlegünk tartósan pozitív, törvényen kívül helyeztük és felszámoltuk a paramilitáris szervezeteket" – ismertette, majd utóbbival kapcsolatban hozzátette, hogy ma Magyarországon


minden kisebbség védelmet élvez,

ideértve a nemzeti kisebbségeket, a romákat és a zsidó kisebbséget is. "A magyar kormány ezeket a kisebbségeket mindig meg fogja védeni a jövőben is" – jelentette ki.

A törvényalkotási munkára kitérve a miniszterelnök elmondta: tavaly megszületett az új alkotmány és 25 sarkalatos törvény. Másfél év alatt 365 törvényt alkotott meg a Ház – jegyezte meg, majd a strukturális reformokkal folytatta, közte megemlítve a kormányzati, az önkormányzati, a közigazgatási, az igazságszolgáltatási, az oktatási, az adó- és közteher-viselési, a nyugdíj-, valamint a szociális ellátás rendszerének, továbbá az egészségügyi ellátásnak az átszervezését. "Mindent átszerveztünk, ami Magyarországon államadósságot termelt" – foglalta össze.

Rámutatott ugyanakkor, hogy mindez érdeksérelemmel – közte a lobbi- és üzleti érdekek megsértésével – is járt, majd példaként említette a bank- és a válságadót.

Az új alaptörvényre rátérve Orbán Viktor emlékeztetett: "az 1949-es kommunista alkotmány helyett – utolsóként a volt megszállt országok közül – új alkotmányt hoztunk létre". Leszögezte: Magyarország megújítása és átszervezése az európai elvek és értékek alapján történt, támaszkodtak a tagállamok bevált gyakorlataira és az EU alapdokumentumaira is. Orbán Barrosóval tervezett jövő heti brüsszeli találkozójuktól gyors eredményeket remél. Szavait azzal zárta, hogy az Európai Bizottság által a magyar kabinetnek elküldött, jogilag kifogásolt szakaszok közül


egy sem érinti az áprilisban elfogadott új magyar alkotmányt.

Az ahhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések közül ért kettőt kifogás a bizottságtól, és ennek orvoslására Orbán Viktor – mint mondta – rendelkezésre áll. Azonban "ezidáig a magyar alkotmány egyetlen szakaszát sem vonta senki semmilyen természetű jogi kétely alá. Meggyőződésem szerint ez jól is van így" – húzta alá a miniszterelnök, aki végül a most befejezendő magyarországi átszervezés támogatására kérte az EP-t.

Joseph Daul (néppárti, francia) arra emlékeztetett, hogy Magyarország sok reformba kezdett a közelmúltban, mert a kormányváltáskor súlyos gazdasági helyzetet örökölt a kormány és burjánzott a korrupció. "Ma uniós jogszabályokról és elvekről beszélünk itt. Biztos vagyok abban, hogy Orbán úr tiszteletben tartja ezeket az elveket" – mondta.

Hannes Swoboda (szocialista, osztrák) szerint alapvető fontosságú kérdések, mint például az igazságszolgáltatás függetlensége a tét. Orbánhoz fordulva Swoboda azt mondta: "Ön hatalmat akar gyakorolni,


hatalomban akar maradni.

Ez az intézkedések mögött meghúzódó szellem, amely aláássa azokat a szabadságjogokat, amelyekért korábban ön is keményen harcolt."

Guy Verhofstadt (liberális, belga) elmondta, hogy több nemzetközi intézet számtalan kifogást megfogalmazott az új magyar alkotmánnyal, a médiatörvénnyel és a központi bank függetlenségével kapcsolatban. Szerinte egy kötelezettségszegési eljárás önmagában nem elég, ezért meg kell vizsgálni, hogy a magyar alaptörvény és a sarkalatos törvények tiszteletben tartják-e az alapvető uniós értékeket, a szabadságot, a demokráciát és a jogállamiságot.

Daniel Cohn-Bendit (zöldpárti, francia) Orbán tegnapi sajtóközleményéről beszélt, amelyben a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Strasbourgban "megvédi a magyarok becsületék az európai baloldallal szemben". Cohn‑Bendit szerint Orbánnak emlékeznie kellene arra, hogy az EU egy olyan ház, amelyet "együtt építünk, mert a szabadságért és demokráciáért küzdünk". Cohn‑Bendit szerint Orbánnak azt sem szabad elfelednie, hogy bár többsége van, a "kisebbségnek joga van arra, hogy ne éljen félelemben".

Bokros Lajos (konzervatív-reformer) szerint Magyarországon többszörös válság is van. Bokros kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját, és emlékeztette a képviselőket arra, hogy az előző magyar alkotmány nem volt sztálinista. Megjegyezte, hogy mielőtt az új alkotmány hatályba lépett volna, az Orbán-kormány az előző alkotmányt többször módosította, hogy "elkerülje a vizsgálatokat".

Marie-Christine Vergiat (baloldali, francia) kritizálta az alkotmány elfogadásának menetét és a felgyorsult jogalkotást. Kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy


tiszteletben tartják-e az európai értékeket Magyarországon.

A képviselő sürgette, hogy az EU hatékony megoldást találjon. Zbigniew Ziobro (EFD, lengyel) szerint az EU arra használja hatalmát, hogy egy szuverén államot korlátozzon. Ziobro dicsérte Orbánt, mert volt bátorsága keresztülvinni a változtatásokat.

A magyar kormánynak már csak egy kérdésben van konfliktusa az Európai Bizottsággal a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) érintően, minden más kérdésben egyeznek az álláspontok – mondta Orbán Viktor a képviselői felszólalásokra adott viszonválaszában. A kormányfő úgy vélte, az egyetlen konfliktus az MNB-t illetően az, hogy a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjai tegyenek-e esküt az alkotmányra.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy Magyarországnak nincs vitája az Európai Bizottsággal a bírák függetlenségéről. A nyugdíjkorhatár ugyanis nem az igazságszolgáltatás, hanem az új nyugdíjrendszer kérdése – mondta. Mint megjegyezte, szerinte nem méltóak Európához azok az ítéletek, amelyeket nem a józan ész, hanem a pártpolitikai düh vezet. "Ha van Európában csak egy ember is, aki a politikai verseny barátja, az én vagyok" – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor úgy értékelte, hogy a vitában elhangzott felszólalásokban számos ténybeli tévedés hangzott el. A bírálóknak ezért azt ajánlotta, olvassák el az alkotmányt. Az előző alkotmány szerinte nem védte meg az ország vagyonát, a versenyt, a környezetet és a polgári szabadságokat. A kormányfő szerint volt a strasbourgi vitának egyfajta európai aspektusa is, ideológiai vita. "Kétségkívül a mi eszméink keresztények, az egyéni felelősségre épülnek, a nemzeti érzést fontosnak tartjuk és pozitívnak, és a családot tartjuk a jövő alapjának". Mint mondta, "lehet, hogy ezzel állásponttal kisebbségben vagyunk Európában, de ettől ez még egy európai álláspont". (ep-sajtószolgálat, mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS