Kiiratkoznak Európából: jogállamot rombol a Fidesz-kormány a távozó főbíró szerint
2011. december 27. 12:01, utolsó frissítés: 12:01
Hatéves mandátumának félideje előtt távozni kényszerül Baka András magyarországi főbíró, aki szerint elmozdítása nyilvánvalóan jogellenes volt, bár nincs magyarországi fórum, amely ezt kimondhatná. A legfelsőbb bírósági elnök azt állítja, minderre azért került sor, mert az elmúlt hónapokban nyilvánosan szót emelt a bíróságok alapvető európai jogelvei és ezen keresztül a jogállamiság védelmében.
A januártól Kúriává alakuló Legfelsőbb Bíróság (LB) és a megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) utolsó elnöke szerint fontos választ kapni arra a kérdésre: miként történhetett meg egy magát európai demokráciaként és jogállamként definiáló országban az a Nyugat-Európában évtizedek óta példátlan eset, hogy egy főbírót mandátumának kitöltése előtt eltávolítanak hivatalából. A törvényalkotó ezt a lépést azért rögzítette az alaptörvényben, hogy egyetlen hazai fórum, még az Alkotmánybíróság (Ab) se vizsgálhassa a történteket – hangsúlyozta.
A távozó főbíró kiemelte: a parlament választotta meg az LB elnökének, és ebből a tisztségéből az európai jogállamiság és hatalomgyakorlás normái szerint nem mozdítható el. A bírói hatalmi ág szakmai irányítását ellátó legfelsőbb bírósági elnök személyéről a politika a bíráskodás függetlenségének csorbítása nélkül nem hozhat önkényes döntést – jelentette ki.
A főbíró szerint eltávolítását az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállam alapértékei melletti nyilvános kiállása váltotta ki. Emlékeztetett arra, hogy kormánypárti politikusok nyilatkozatai még az ősz folyamán is azt valószínűsítették, hogy legalább a bíróságok szakmai irányítását tekintve jogszerűen kitöltheti mandátumát. Így például Répássy Róbert igazságügyi államtitkár 2011. október 19-én az ATV - ben úgy fogalmazott: "…a Legfelsőbb Bíróságnak az elnevezése változik. Tehát ez a törvény biztosan nem teremt jogalapot arra, hogy megváltozzon a főbíró személye". Baka András úgy véli:
az utolsó csepp a pohárban
az OIT megszüntetését és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) létrehozását, illetve az LB Kúriává alakítását célzó új bírósági szervezeti törvény kapcsán a parlamentben ez év november 3-án elmondott beszéde lehetett. Ebben bírálta többek között azt, hogy az új hivatal elnöke egy személyben dönti majd el, ki lesz bíró, bírósági vezető Magyarországon, és ebben még formálisan sem kötik őt a bírói szervezetek javaslatai, ugyanakkor politikai felelőssége sincs, a parlamentben nem interpellálható, kérdés nem intézhető hozzá, így teljességgel korlátlan, átláthatatlan, ellenőrizhetetlen hatalma lesz a bírósági igazgatás felett, ami Európa-szerte példátlan.
Baka András emlékeztetett arra, hogy az idei év folyamán már a bírósági szervezeti törvényt megelőzően is több alkalommal felemelte szavát az európai értékekkel ellentétes, az érintett alkotmányos intézményekkel való egyeztetés nélküli törvényhozási aktusok miatt, így többek között a semmisségi törvény, a bírák nyugdíjazása, illetve a büntetőeljárási törvény módosítása ügyében.
A 2006. őszi eseményekkel kapcsolatban kizárólag rendőrtanúk vallomásain alapuló marasztaló ítéletek hatályon kívül helyezését lehetővé tevő semmisségi törvény ellen a főbíró azért lépett fel, mert az szerinte durva beavatkozás a független bírói mérlegelésbe és ítélkezésbe, hiszen az eljárási törvények keretein túl is lehetőséget ad már lezárt ügyek, jogerős ítéletek újranyitására, megváltoztatására.
Ez veszélyes precedenst is teremt,
hiszen akkor a jövőben egy másik politikai formáció más ügyekben szintén ehhez az eszközhöz nyúlhat majd.
A bírói nyugdíjkorhatár rapid és drasztikus csökkentése Baka álláspontja szerint uniós jogelveket sért, diszkriminatív egyetlen év leforgása alatt mintegy 270 nagy tapasztalatú, tekintélyes bíró, a teljes bírói kar 10 százalékának kényszernyugdíjazása, melyhez hasonló nagyságrendű fluktuációra a magyar igazságszolgáltatás történetében egyedül csak az 1950-es évek pártállami gyakorlatából lehet példákat hozni.
Hozzátette: azt sem hagyhatta szó nélkül, hogy a büntetőeljárási törvény módosításai nyíltan szembementek a magyar alkotmányos szabályozással és a strasbourgi emberi jogi bíróság következetes gyakorlatával. Ilyen rendelkezés például az, amely 120 órára növelte a bírói engedély nélküli fogva tartást, és egyes ügyekben az őrizet első 48 órájára lehetővé tette a bűnüldöző hatóságoknak, hogy megtiltsák a gyanúsított és védője közti kapcsolatot, illetve a legfőbb ügyész gyakorlatilag eldönthette, hogy mely bíróság járjon el.
A strasbourgi emberi jogi bíróságon 17 éven át ítélkező, és nyolc évig a bíróság egyik vezetői posztját is betöltő Baka András szerint mindezek a rendelkezések
olyan súlyosan csorbították a legalapvetőbb európai jogelveket,
például a tisztességes eljáráshoz és a törvényes bíróhoz való jogot, vagy a "fegyveregyenlőség" elvét és általában a bírói hatalmat, hogy a magyar LB elnöki gyakorlatában példátlan módon kénytelen volt az Ab-hoz fordulni.
"A testület a napokban hozta meg döntését, mely teljes mértékben visszaigazolta alkotmányos aggályaimat, és javarészt a beadványomban kifejtett érvek alapján megsemmisítette a büntetőeljárási törvény általam kifogásolt rendelkezéseit" – jegyezte meg a távozó főbíró, és hozzáfűzte: az már az Alkotmánybíróság teljes semmibevételét jelenti, hogy ezen megsemmisített döntések egyikét az Országgyűlés utólag az alaptörvénybe iktatta.
"A magam szerény eszközeivel az Országgyűléshez, egy esetben az Alkotmánybírósághoz és nem egyszer közvetlenül a nyilvánossághoz fordulva próbáltam figyelmeztetni a kétharmados politikai hatalom birtokosait, hogy lépéseik a jogállam lebontásához vezetnek. Mire válaszul a hatalom előbb elvette igazgatási hatásköreimet az OIT megszüntetésével és az OBH létrehozásával, majd pedig amikor egyértelművé tettem, hogy nem nézem csendben az európai értékekkel ellentétes intézkedések meghozatalát, elmozdítottak, hogy elhallgattassanak" – mondta Baka András.
Ami Magyarországon történik, az Európában hosszabb távon nem maradhat következmények nélkül – vélekedett a távozó főbíró. A kétharmados parlamenti többség számos szükséges politikai lépés megtételéhez jelenthet szilárd bázist, ami indokolt lehet, ha az ország nehéz helyzetben van – fejtegette. Ám az alkotmányos alapintézmények vonatkozásában éppen hogy
bölcs önmérsékletre, körültekintő és higgadt eljárásra
lenne szükség a minősített többséggel bíró politikai hatalom részéről, hogy ezzel is jelezze a jogállam mellett elkötelezett tényezők számára itthon és külföldön egyaránt: tiszteletben tartja ezeknek az intézményeknek, például az LB-nek, a Magyar Nemzeti Banknak, az Alkotmánybíróságnak a függetlenségét, alapvető hatásköreit, megadja a törvényes működésükhöz szükséges anyagi forrásokat – folytatta.
Az ezzel ellentétes gyakorlatot folytató politikai erőknek számítaniuk kell arra, hogy kiiratkoznak Európából – jelentette ki Baka András, aki megjegyezte azt is, hogy az utóbbi napokban feltűnően megszaporodtak a Magyarországnak szóló, ilyen jellegű, súlyos nemzetközi figyelmeztetések.
Baka Andrást a bíróságok szakmai irányításában a Kúria élén Darák Péter, a bírósági igazgatásban az OBH élén Handó Tünde váltja fel január 1-jétől. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
