Fidesz-tervezet: 106 egyéni választókerület, 94 országos listás hely
2011. október 11. 12:55, utolsó frissítés: 13:03
106 egyéni országgyűlési választókerületet és 94, országos listáról megszerezhető parlamenti mandátumot javasol a Fidesz-KDNP – jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn az alkotmányügyi bizottság ülésén.
A politikus a kormánypárti frakciószövetségnek az új választási rendszerről szóló elképzeléseit ismertetve közölte: indítványozzák, hogy egyfordulós, vegyes, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló választási rendszer jöjjön létre. Az egyéni jelöltre leadott szavazat melletti listás voks esetében a választópolgár eldönthetné, hogy az országos listára vagy a nemzetiségi-kisebbségi listára szavaz-e. (A területi listák – mint az már korábban kiderült – megszűnnének.) Újdonság ugyanis, hogy míg
jelenleg csak egy választói névjegyzék létezik, addig a jövőben három lenne:
a magyarországi választásra jogosultak névjegyzéke, a határon túl élő, magyar állampolgársággal rendelkezők névjegyzéke és egy nemzetiségi névjegyzék. Mindez újabb kérdéseket nyit meg, így például azt, hogy a névjegyzékbe hogyan kerül be valaki – tette hozzá.
Az egyéni választókerületek kialakításánál az egyik fő szempont a mostani szisztéma aránytalanságának felszámolása – utalt a frakcióvezető az ezt kimondó alkotmánybírósági döntésre. Hangsúlyozta, javaslatuk célja, hogy az egyes egyéni kerületben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben és csak megfelelő alkotmányos indokkal térhessen el egymástól. Az egyéni választókerületek száma a jelenlegi 176 helyett 106 lenne. A határaik nem léphetnék át a jelenlegi megyerendszer határait, kialakításuknál pedig figyelembe kellene venni a népesség, a nemzeti kisebbségek számarányát, a regisztrált állampolgárok számát, a földrajzi, közigazgatási és "netán" történelmi határvonalakat és szempontokat is.
A képviselői helyek elosztásának rendszerét legkevesebb tízévenként felülvizsgálnák – ismertette, közölve, hogy az országos listáról megszerezhető parlamenti mandátumok száma 94 lenne, s így létrejönne a jelenlegi 386 helyett a 200 tagú parlament.
Lázár János az egyéni választókerületi jelöltté válás tervezett szabályairól azt mondta: a jelenleg szükséges 750 ajánlószelvény kevés lenne az új szisztémában, hiszen
várhatóan nőni fog a kerületek nagysága.
Ugyanakkor nem biztos, hogy ez a korábban napvilágot látottak szerint – 1500 ajánlószelvény – emelkedik. Országos listát azok a jelölőszervezetek állíthatnának, amelyek legalább 9 megyében és Budapesten, összesen 27 egyéni választókerületben jelöltet tudtak állítani. Az ötszázalékos küszöb megmaradna, közös lista esetében ez 10, kettőnél több párt által állított közös lista esetében pedig 15 százalék lenne.
A töredékszavazat-számításról közölte: kompenzációs javaslatuk szerint az országos listán mandátumot szerző pártoknak vagy kisebbségi jelölőszervezeteknek az országosan összesített töredékszavazatait hozzá kellene adni az országos listára leadott szavazatokhoz. Önálló országos listát állító jelölőszervezetek önálló egyéni választókerületi jelöltjére leadott töredékszavazatainak összesített számát kellene hozzáadni az önálló listára leadott szavazatokhoz.
A Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, határon túli választói névjegyzékben szereplő határon túli magyar állampolgárok csak a magyarországi országos listára szavazhatnának. Esetükben regisztrációra lenne szükség, és lehetőség lenne levélben szavazni – fejtette ki.
A tervezetet a Fidesz támogatta, az MSZP bírálta, a Jobbik pedig részben elfogadhatónak tartotta. Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője azt mondta, pártja egyetért a javaslat 11 kérdésfelvetésével, ám a javaslat az egyéni választókerületek magas száma miatt aránytalanságot eredményez majd. Szerinte ha a kormánykoalíció meg tudná őrizni a jelenlegi támogatottságát, akkor a 106 egyéni választókörzet "hatalmas mértékű" mandátumtöbbletet jelentene a Fidesz-KDNP-nek egy következő választáson. A Jobbikos politikus
5 százalékos helyett 4 százalékos bejutási küszöböt
javasolt, valamint megszüntetné az ajánlószelvények rendszerét azon pártok számára, amelyek az előző választások legalább egy százalékos eredményt értek el. Gyüre Csaba egyetértett a határon túli magyarok szavazati jogának megadásával, de nem tartotta megfelelőnek a töredékszavazatok számítását.
Az MSZP-s Lamperth Mónika szerint a Fidesz azt gondolja, hogy ezzel a törvénnyel "be tudja betonozni a hatalmát", de ha a kormánykoalíció folytatja "ámokfutásszerű kormányzást" akkor a választók le fogják váltani a Fideszt-KDNP-t, bármilyen látszólag nekik kedvező törvényt is próbálnak áterőltetni.
A szocialista politikus a választási rendszer arányosságát tartotta a legfontosabbnak, szerinte egy új törvényben a mostaninál is sokkal pontosabban kellene kifejeződnie a választópolgárok akaratának, a Fidesz javaslata viszont véleménye szerint aránytalanabb, mint a mostani rendszer. Hangsúlyozta: a szocialista párt a határon túli magyarok közül csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezők számára adna választójogot, vagyis azoknak,
akik viselik döntésük következményeit.
Az LMP képviselője nem vett részt az alkotmányügyi bizottság vitájában. Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes később az MTI-nek azt mondta, pártjuk véleménye továbbra is az, hogy a Fidesz választási koncepciója azokat az elemeket tartja meg, amelyeket a leginkább meg kellene változtatni, és azokat változtatja meg, amelyeket a leginkább kellene tartani. Magyarázatként hozzátette, hogy az LMP továbbra is a kétfordulós rendszert támogatja, miközben elavultnak tartja az ajánlószelvények szisztémáját.
Az Index tudósításban számolt be a tervezet bemutatásáról. A nol.hu publicistája, Hargitay Miklós szerint „a Fidesz-stratégák a Jobbikot helyzetbe hozó választási szabályokat írtak”, arra számítva, hogy ha a következő választáson nem is szerzik meg a többséget, a Jobbikkal koalícióra léphetnek.
A hvg.hu Áder Jánossal, a reform kidolgozásával megbízott európai parlamenti képviselővel készített interjút. Arra a kérdésre, a határon túli magyarok miért csak egy szavazatot kapnak, azaz miért csak pártlistákra szavazhatnak, Áder azt válaszolta, más országokban, ahol speciális egyéni körzetek vannak a külhoni választóknak, ott általában nem vegyes, hanem egyéni kerületes a választási rendszer, Magyarországgal ellentétben.
”Másrészt meglehetősen túlbonyolítaná a rendszert, ha külön kerületeket hoznánk létre a határon túli állampolgároknak. Harmadrészt, egy aránytalansági elemet ez is belevinne a rendszerbe, hiszen az esetleges külhoni választókerületben megszerezhető mandátumhoz sokkal több szavazatra lenne szükség, mint egy anyaországi kerületben. Ezt bizonyítja a francia, a portugál és a román példa is” – fejtette ki a politikus. Szerinte nem sérti a jogegyenlőség elvét, hogy a magyar állampolgárok jelentős részének csak egy szavazata lesz. (mti/hvg.hu/nol.hu/index.hu)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
