Az EP bírálta a magyar alaptörvényt
2011. július 05. 15:50, utolsó frissítés: 15:50
Az Európai Parlament (EP) kedden Strasbourgban megszavazta azt az állásfoglalást, amelyben – nagyrészt a Velencei Bizottság véleményére alapozva – bírálják az új magyar alkotmány elfogadásának módját és annak számos tartalmi elemét.
Az EP-képviselők nagyrészt párthovatartozás szerint voksoltak: a baloldaliak, a liberálisok és a zöldpártiak javaslatát 331-en támogatták, 274-en – köztük a legnagyobb frakciót adó néppártiak – ellenezték, 54-en pedig tartózkodtak.
Az állásfoglalás szerint a magyar alkotmányban nem elég egyértelmű bizonyos alapjogok védelme, és ezért azt módosítani kellene. A dokumentum kiemelte a halálbüntetés, a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának fontosságát.
Az EP felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az új magyar alaptörvény és a közeljövőben elfogadandó sarkalatos törvények összhangját az uniós szerződések szövegével és szellemével, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájával.
Azzal kapcsolatban, hogy a magyar alkotmány felelősséget vállal a külföldön élő magyarokért, és támogatást ígér nekik, az EP-állásfoglalásban azt az elvárást fogalmazták meg a magyar hatóságokkal szemben, hogy egyértelműen biztosítsák
más országok területi integritásának
tiszteletben tartását. Az állásfoglalás szerint helyre kellene állítani az Alkotmánybíróság hatáskörét a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok kivétel nélküli felülvizsgálatára, valamint változtatni kellene a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának csökkentésén.
A Strasbourgban elfogadott dokumentum szerint a sarkalatos törvények megfogalmazásakor széles körű konszenzusra és nyilvános vitára van szükség. Az állásfoglalás megfogalmazói azt is szeretnék, ha az adórendszert, a nyugdíjrendszert és a családpolitikát illetően nem szűkítenék le a jövőbeli kormányok mozgásterét kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvényekkel.
A magyar néppárti EP-képviselőcsoport a szavazás után közleményt adott ki, amely szerint az állásfoglalásban számos csúsztatás és súlyos tárgyi tévedés szerepel. A képviselőcsoport emlékeztetett arra, hogy a nemzeti konzultáció keretében a magyar polgárok óriási többsége foglalt állást a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés alaptörvénybe foglalása mellett. A néppártiak a népszuverenitás elvének nyílt semmibevételeként értékelték, hogy az EP baloldali frakciói a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés intézményének megszüntetését szorgalmazták. Szerintük felelőtlenség, hogy az állásfoglalás szerzői teret akarnak engedni a mindenkori kormánynak a gazdaságpolitika lazítására, például az államadósság kérdésében.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője ugyanakkor közleményében úgy vélekedett: "az Orbán-kormányt szigorúan bíráló állásfoglalás jól tükrözi a magyar kormányerő
teljes nemzetközi hitelvesztését és elszigetelődését".
"Az EP állásfoglalása felszólítja az Orbán-kormányt, hogy hagyjon fel a demokratikus értékeket mellőző, tekintélyelvű politikájával, és tartsa magát az európai demokrácia alapvető írott és íratlan szabályaihoz" – írta Tabajdi Csaba. A szocialista politikus szerint az EP állásfoglalása rámutat arra, hogy a jelenlegi kormánykoalíció az új alaptörvény elfogadásával és a kétharmados törvényekkel saját gazdasági és ideológiai elképzeléseit akarja ráerőltetni a teljes magyar társadalomra, megkérdőjeleződik a zavartalan kormányváltás lehetősége, ezáltal súlyosan sérül a plurális demokrácia alapelve.
"Orbán Viktor a hétvégén gúnyosan azt állította, hogy az Európai Parlamentben 'az izgágáknak adtunk néhány kokit, leesett néhány saller'. Az ő sajnálatos hasonlatával élve ismét "monoklival távozott" Strasbourgból" – fogalmazott Tabajdi, aki szerint "Orbán Viktor Brüsszelben már megbukott. Meg kell akadályoznunk, hogy Magyarországot is magával rántsa". (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket