Indulatos vita volt az EP-ben az új magyar alkotmányról
2011. június 09. 13:52, utolsó frissítés: 13:52
Az eredetileg tervezettnél jóval hosszabbra nyúlt, kétórás, időnként indulatos vitát folytatott szerdán Strasbourgban az Európai Parlament az új magyar alkotmányról. Az elnöklő Roberta Angelilli bejelentése szerint a témában a júliusi plenáris ülésen szavaznak.
Viviane Reding igazságügyi EU-biztos közölte: az Európai Bizottság nem alkot politikai véleményt arról, hogy a tagországok milyen alkotmányt fogadnak el. Az uniós végrehajtó testület értékelheti ugyan azt, hogy az alkotmány összhangban áll-e az EU jogi előírásaival – például a diszkriminációmentesség követelményével -, de ez csak akkor mutatkozhat meg, ha megszületnek az alkotmányos rendelkezéseket végrehajtó jogszabályok, kialakul az igazgatási, illetve bírói gyakorlat – tette hozzá.
A vitában magyar néppárti képviselők amellett érveltek, hogy az új magyar alaptörvény mindenben megfelel az európai értékeknek és jogi alapelveknek. Más néppártiak, illetve egyes konzervatív EP-képviselők szerint indokolatlan Magyarországot célba venni, hiszen Európában eltérő alkotmányos megoldások léteznek. Másfelől – mondták – az alkotmányozás minden állam elidegeníthetetlen joga.
Szocialista, liberális, zöldpárti, illetve radikális baloldali képviselők azonban kételyeket, esetenként éles bírálatokat fogalmaztak meg a magyar alkotmány demokratikus voltát illetően, és azt hangoztatták, hogy az Európai Parlamentben igenis indokolt megvitatni, ha veszélyeztetve látják az emberi jogi alapértékeket. Néhány szlovák, illetve román EP-képviselő emellett "területen kívüli hatályt" tulajdonított az új magyar alaptörvénynek, elítélve azt, hogy Magyarország állampolgári jogokat biztosít a határon túl élő magyaroknak.
Szájer József, az EP néppárti frakciójának alelnöke kettős mérce alkalmazásával vádolta a vita kezdeményezőit: hiszen más országok alkotmányait nem vitték plenáris vitára, és a 2006-os magyarországi hatósági jogtiprásról sem kívántak beszélni.
A német néppárti Elmar Brok azt mondta: ő maga ugyan nem így írta volna meg az alkotmányt, de szerinte ettől még az EP-nek nincs semmi köze a dologhoz, hacsak ki nem mutatják, hogy európai jogba ütközik az alkotmány szövege. Ennek hiányában "cirkusznak" minősítette az egész parlamenti vitát.
Juan Fernando López Aguilar spanyol szocialista EP-képviselőnek az a benyomása, hogy Magyarországon egy kétharmados többség olyan alkotmányos reformot indított el, amely korlátozza a pluralizmust. A magyar szocialista Göncz Kinga arra hívta fel a figyelmet: az uniós intézmények felelőssége arra ügyelni, hogy az európai elvek a csatlakozás után is érvényesüljenek a tagállamokban.
Renate Weber romániai liberális EP-képviselő úgy vélekedett, hogy az új magyar alaptörvény lebontja a demokratikus ellenőrzés eszközeit.
A brit konzervatív Timothy Kirkhope szerint meg kell várni, hogy az Európai Bizottság adjon iránymutatást, nem szabad intoleráns módon viszonyulni az új magyar alaptörvényhez. A szintén a konzervatívok csoportjába tartozó Bokros Lajos viszont arról beszélt, hogy az új alkotmány felszámolja a jogállami demokráciát.
A hollandiai, zöldpárti Judith Sargentini Konrád Györgyre hivatkozva állította: Magyarországon a kétharmados többséget autokrácia kiépítésére használják. Az osztrák zöldpárti Ulrike Lunacek és több más képviselő szóvá tette, hogy a magyar alaptörvény a szexuális orientáció alapján nem tiltja a diszkriminációt.
A szlovák szocialista Boris Zala szerint a magyar alaptörvény kétségbe vonja a határokat. A román szocialista Victor Bostinaru is elfogadhatatlannak nevezte a "területen kívüliség" elvét. Az ír néppárti Seán Kelly viszont arra hívta fel a figyelmet: az ír-brit viszonynak csak javára vált, hogy Írország útlevelet ad az Észak-Írországban, illetve Nagy-Britanniában élő íreknek. Az EP-képviselő azt is méltatta, hogy a magyar alaptörvény megtiltja az ország eladósítását. Egy ilyen szabály nagyon jól jött volna Írországnak – jegyezte meg.
A vita egyik leágazásaként – a magzati élet védelmének alkotmányos kitétele kapcsán – kérdést intéztek Viviane Redinghez az Európai Unió Progress Programjából finanszírozott magyarországi abortuszellenes kampány ügyében is. Reding kijelentette, hogy a kampány nincs összhangban a Progress Program szabályaival. Mint közölte, az EU felszólította Magyarországot, hogy állítsa le a kampányt, és vonják be az összes elkészített posztert. Az EU-biztos hangsúlyozta, hogy Brüsszel fellép, ha jogellenes magatartást tapasztal. Kilátásába helyezte, hogy visszakövetelik az EU Progress Programjából megítélt támogatási összeget. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
