Az ír-angol megbékélés érdekében tett gesztusokat Erzsébet királynő
2011. május 19. 11:30, utolsó frissítés: 11:30
Mélységes együttérzését fejezte ki a múltbeli brit-ír ellenségeskedések okozta fájdalmak elszenvedőinek szerda esti dublini beszédében a brit uralkodó, aki a történelmi megbékélés jegyében érkezett előző nap állami látogatásra Írországba.
II. Erzsébet királynő személyében éppen száz éve először tesz látogatást Írországban brit uralkodó. Legutóbb a királynő nagyapja, V. György király járt az akkor még a brit korona fennhatósága alá tartozó ír tartományban, 1911-ben.
A 85 esztendős II. Erzsébet királynő – akit az utazásra elkísért 90 éves férje, Fülöp edinburghi herceg – szerdán megkoszorúzta az ír nemzeti háborús emlékművet, amelyet az I. világháborúban elesett ír katonák tiszteletére emeltek.
Az angol csapatokkal vállvetve 200 ezer ír katona harcolt a frontokon, és közülük 49 ezer halt meg. Az I. világháborús győzelemért hozott ír véráldozatot korábban brit részről sokan hajlamosak voltak lebecsülni, tekintettel arra, hogy éppen a háború közepén, 1916-ban robbant ki Írországban a húsvéti felkelés néven ismertté vált lázadás a brit uralom ellen, és ezt a brit történelmi emlékezet sokáig árulásként, Nagy-Britannia hátbatámadásaként tartotta számon.
II. Erzsébet királynő már látogatása első napján is történelmi jelentőségű megbékélési gesztust tett, amikor Mary McAleese ír államfővel közösen koszorút helyezett el a dublini Emlékezés Kertjében. Az emlékhelyet a brit uralom ellen az elmúlt évszázadokban vívott ír fegyveres küzdelmek, felkelések Írországban mártírként számon tartott áldozatainak tiszteletére alakították ki, vagyis a brit uralkodó a brit korona fennhatósága elleni harc ír halottainak emléke előtt tisztelgett a koszorúzással.
Brit és ír politikai kommentátorok ezt rendkívüli jelentőségű megbékélési gesztusként értékelték.
A látogatás második, szerdai napján, kora este az uralkodó a brit-ír konfliktus újabb tragikus emlékű helyszínét kereste fel: a dublini Croke Park stadionjába, a sajátos szabályú ír labdasportok fellegvárába látogatott. Itt brit katonák 1920-ban, egy mérkőzés közben tüzet nyitottak és 14 fegyvertelen személyt – 13 nézőt, köztük egy tízéves gyermeket, valamint egy játékost – megöltek.
Ennek előzményeként, néhány órával korábban az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA), a legnagyobb britellenes katolikus milícia fegyveres különítményei Dublinban 14 olyan személyt lőttek agyon, akikről feltételezték, hogy a brit hírszerzés ügynökei.
Az ír államfő szerda este díszvacsorát adott a királynő tiszteletére Dublinban. A rendezvényen elmondott beszédében II. Erzsébet királynő ugyan nem kért formálisan elnézést a brit uralom évszázadaiban elkövetett atrocitásokért – londoni politikai kommentátorok előzetesen kiemelten hangsúlyozták, hogy egy ilyen gesztus nem is valószínű -, ám kijelentette: soha nem szabad elfeledkezni azokról, akik az ellenségeskedések következtében meghaltak vagy megsérültek. "Mindazoknak, akik szenvedtek e bajokkal terhelt múlt során, mélységes együttérzésemet fejezem ki" – mondta a brit uralkodó.
Hozzátette: a történelmi visszatekintés mindkét ország számára feltár olyan dolgokat, amelyeknek "vagy másképp, vagy egyáltalán sehogy nem kellett volna megtörténniük". (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
