Mi történik Egyiptomban? Egy befejezetlen forradalom
2011. május 13. 13:45, utolsó frissítés: 13:45
Amikor Hoszni Mubarak elnök három hónappal ezelőtt kénytelen volt elhagyni az egyiptomi fővárost, a Tahrír-téren egybegyűlt tömeg öröme nem ismert határokat. Időközben azonban alábbhagyott a forradalmárok lelkesedése. Igaz, Mubarakot szinte senki sem kívánja vissza, ám a kiábrándultság egyre erősödik, főleg az értelmiségiek körében.
A "rezsim megdöntése" ugyanis eddig az egyetlen követelése a tüntetőknek, amely megvalósult. Mubarakot és fiait hamarosan bíróság elé állítják. Nemrég két volt minisztert több évi börtönbüntetésre ítéltek. A kormány, számos hatóság és a közszolgálati médiumok élére új vezetők kerültek. Ám a forradalmárok egyéb követelései – szólásszabadság, az emberi jogok tiszteletben tartása, küzdelem a korrupció ellen, a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének felszámolása – eddig nem váltak valóra.
Ehelyett egyre több jel mutat arra, hogy a Nílus menti országban sok minden a régi kerékvágásban megy tovább. Nemrég börtönbe csuktak egy fiatal bloggert azért, mert bírálta a katonai vezetőket. Fanatikus iszlamisták véres utcai összetűzéseket provokálnak ki muzulmánok és kopt keresztények között. A rendőrség pedig változatlanul zaklatja azokat az állampolgárokat, akik nem hajlandók kenőpénzt fizetni.
A január és február hónapban a hatalom pribékjeivel bátran szembeszálló fiatal aktivisták csalódottak amiatt, hogy ilyen lassú ütemű az állam átalakítása. "Érezhető az elkeseredés, különösen a fiatalok körében" – mondja a 26 éves Rama Maher, az Alasanek ja Baladi (Érted, hazám) nevű nem kormányzati szervezet aktivistája. Ő maga – mint hozzáteszi – még derűlátó, még ha tárgyilagos szemmel nézve nincs is rá oka. Azt kívánja, hogy "az emberek megértsék: nem szabad feladnunk a küzdelmet, mert még hosszú út áll előttünk".
"Azok közül, akikkel találkoztunk és beszélgettünk, negyven százaléknak fogalma sem volt semmiről. Sem arról, hogy a parlamentnek két háza van, sem a legutóbbi népszavazás tárgyáról" – állítja Mohammed Adel, egy ifjúsági szervezet szóvivője. A megkérdezettek nagy része arra a kérdésre, mit vár a közelgő választástól, azt felelte: az új elnök építtessen új utakat, és teremtsen munkahelyeket a fiatalok számára. Arról, hogy az elnökválasztás előtt még parlamenti választásokat is kell tartani, a legtöbbnek fogalma sem volt.
A Szabad Front a Békés Változásért az egyike annak a kevés ifjúsági szervezetnek, amelyek saját jelölteket indítanak a szeptemberben esedékes törvényhozási választásokon. Túlzott derűlátás azonban az ő aktivistáit sem jellemzi. "A liberális és a nem vallásos erők állóháborúra fecsérelik az erejüket. Ezt könnyen kihasználhatják az iszlamista erők, például a Muzulmán Testvériség vagy a szalafisták, és tönkre tehetik Egyiptom demokratikus jövőjét" – figyelmeztetett nemrég Esszam as-Sarif, a front szóvivője.
A szalafisták, akik az ősatyák iszlámjához való visszatérést hirdetik, s akiket üldöztek a Mubarak-korszakban, az utóbbi hetekben többször is olajat öntöttek a tűzre. Előbb néhány vezetőjük bűnnek nyilvánította a turizmust. Utána tiltakoztak egy keresztény tartományi kormányzó kinevezése ellen. Legutóbb pedig muzulmánokat uszítottak keresztényekre a főváros egyik szegénynegyedében, Imbabában. A hadsereg, amely Mubarak bukása óta a hatalom egyedüli birtokosa, ugyan közölte, hogy a 13 emberéletet követelő imbabai összecsapásokat "a régi rendszer hívei" provokálták ki. Számos keresztény és ateista egyiptomi azonban úgy véli, a fenti magyarázattal a katonai vezetők csupán megpróbálnak kibújni a felelősség alól.
A Muzulmán Testvériség, amelynek tagjai Mubarak idején csak független jelöltekként indulhattak választásokon, magát mérsékelt polgári erőnek tekinti. A párt pillanatnyilag saját választási hadjáratát készíti elő, ennek súlypontja az állam "iszlám jellegének" hangsúlyozása lesz. Az iszlamisták új pártjának a neve Szabadság és Igazságosság lesz. (mti/dpa)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
