Nemet mondott a magyar Alkotmánybíróság a visszamenőleges hatályú különadóra
2011. május 09. 11:50, utolsó frissítés: 11:50
Benyújtotta hétfő reggel a parlamentnek a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó újraszabályozására vonatkozó javaslatát a Fidesz frakcióvezetője, miután az Alkotmánybíróság (Ab) múlt pénteken megsemmisítette a különadó visszamenőleges hatályát.
Lázár János törvénymódosítási javaslata értelmében a 98 százalékos különadó a 2010. január 1-jén vagy azt követően a jogszabályban meghatározott jogcímen megszerzett jövedelmeket sújtja. A 2005 és 2009 közötti időszakra vonatkozóan korábban befizetett különadó összegét az állami adóhatóság visszatéríti a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül.
A frakcióvezető kiegészítené a különadó-fizetésre kötelezettek körét az országgyűlési és az európai parlamenti képviselőkkel, az alpolgármesterekkel, a főpolgármester-helyettesekkel, valamint a megyei közgyűlési alelnökökkel. Lázár János a képviselőkre vonatkozóan indoklásul azt írja, "a társadalom igazságérzete megköveteli, hogy a politikai élet ezen vezető képviselői is a közszférában foglalkoztatott más magánszemélyekkel azonos feltételek mellett vállaljanak részt a terhekből, tekintettel arra, hogy ezek a magánszemélyek képviselői jogviszonyuknak a választók akaratából vagy más okból történő megszűnésével összefüggésben állami források terhére jelentős bevételhez jutottak".
Az Ab május 6-i határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal semmisítette meg a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra van szükség az Országgyűlés részéről.
Lázár János hétfőn beterjesztett javaslata rögzíti: a különadó alapjának minősül a jogviszonymegszűnéssel összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevételből megállapított összeg; "ide nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét", de ideértve a munka törvénykönyvében foglalt megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt.
Az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a kétmillió forint feletti rész minősül a különadó alapjának, míg más foglalkoztatottak esetében 3,5 millió forint felett kezdődik a különadó-fizetési kötelezettség. Utóbbiak esetében a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadságmegváltás címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom továbbra sem esik az adófizetési kötelezettség hatálya alá.
Ugyanígy nem kell különadót fizetnie annak, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugdíjat állapítanak meg.
A javaslat átmeneti rendelkezést iktat be arra vonatkozóan, hogy a törvény módosuló rendelkezéseit az országgyűlési képviselők, alpolgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők esetében a 2011. január 1-jén vagy azt követően megszerzett, egyébként a különadó hatálya alá tartozó adóköteles bevételekre kell alkalmazni.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly júniusban jelentette be, hogy 98 százalékos adót vetnek ki a költségvetési szférában kifizetett, hatvan napon túli végkielégítésekre és egyéb béren felüli juttatásokra, például a szabadságmegváltásra vagy a "titoktartási pénzre". Az intézkedés közvetlen előzménye a BKV-botrány volt: a közlekedési vállalat személyzeti igazgatója több mint 70 havi fizetésének megfelelő, 86 millió forintos végkielégítést kapott.
A különadóval terhelt juttatásokat végül úgy határozták meg, hogy azt a kétmillió forintnál nagyobb összegű végkielégítések (és az ebbe beleszámított a szabadságmegváltás) után kellett fizetni. Kritikusai szerint az adóval nem csak a tisztességtelen lelépési pénzt felvevőket sújtották, hanem azokat a vezető beosztású közalkalmazottakat is - például iskolaigazgatókat -, akik több évtizedes szolgálati viszony után nyugdíjba vonultak.
Az Alkotmánybíróság tavaly október 26-án semmisítette meg először a különadóról szóló törvényt. A testület egyrészt azért találta egyhangúan alkotmányellenesnek, mert a törvény visszaható hatályú volt, másrészt pedig nem csak a jó erkölcsbe ütköző módon szerzett jövedelmekre vonatkozott, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon jártak. A kormánypártok erre reagálva alkotmánymódosítással korlátozták az Ab jogkörét, majd újra kivetették a különadót, visszamenőleg 2005-ig. (mti, origo.hu)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
