Belgrádban tárgyalt Tadic és Schmitt
2011. május 06. 09:31, utolsó frissítés: 09:31
Magyarország támogatja Szerbia európai integrációs törekvéseit, és minden segítséget meg kíván adni – jelentette ki Schmitt Pál magyar köztársasági elnök Boris Tadic szerb államfővel folytatott megbeszélése után csütörtökön Belgrádban. A közösen tartott sajtótájékoztatón Schmitt Pál hangsúlyozta: ahhoz, hogy Európának a második világháborút követő mesterséges szétszakítottsága végképp megszűnjön, a nyugat-balkáni országok teljes integrációjára van szükség.
"Őszintén bízunk benne, hogy az Európai Unió (EU) még ebben az évben dönt Szerbia tagjelölti státusáról, és megkezdődhetnek a tárgyalások" – mondta a magyar köztársasági elnök, aki szerint Szerbia mintegy öt év alatt válhat az EU teljes jogú tagjává. Boris Tadic megköszönte Magyarországnak az integrációs folyamatban nyújtott – mint fogalmazott - "nagyon konkrét" segítséget.
A magyar köztársasági elnök megköszönte partnerének, hogy Szerbiában elfogadták a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvényt, amely elősegíti a Szerbiában élő magyarok identitásának megőrzését. A szerb államfő hangsúlyozta, hogy ő mindig is az etnikai közösségek és kisebbségek jogainak a védelme mellett szállt síkra. "Ez Szerbia elvi álláspontja, és egyik sarokköve regionális politikájának" – mondta Tadic, aki szerint országa folytatni kívánja ezt a politikát, s a lehető legjobb körülményeket kívánja megteremteni minden polgár identitásának megőrzéséhez.
A szerb elnök reményét fejezte ki, hogy az új magyar alaptörvény elfogadása után Magyarországon olyan jogszabályok meghozatalára kerül sor, amelyek a jövőben is oltalmazni fogják az ott élő kisebbségek jogait.
Egyetértettek abban, hogy fejleszteni kell a két országot összekötő út- és vasúthálózatot, s különösen szükség van a határ menti térség fejlesztésére. A magyar köztársasági elnök megköszönte partnerének, hogy "a sajátjának tekinti" a Duna Stratégiát. Boris Tadic azt mondta: minden Magyarországról érkező befektetést szívesen látnak Szerbiában.
Schmitt Pál magyar újságíróknak elmondta, hogy a négyszemközti megbeszélésen felvetette "a temerini fiúk" ügyét is. Azt mondta a szerb elnöknek, hogy a hat évvel ezelőtti bírói döntés nem volt arányos a vétség súlyával. Rákérdezett, hogy Boris Tadic kíván-e élni a kegyelem lehetőségével. A magyar államfő szerint Tadic azt mondta, hogy "fontolgatja" ezt, s az öt elítélt közül kettő esetében felmerülhet a kegyelem, de a közeli jövőben – egy-két hónapon belül – erre nem kerülhet sor.
Az öt temerini fiatalt hat évvel ezelőtt ítélték el esetenként tíztől tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre gyilkossági kísérlet vádjával, mert különös kegyetlenséggel megvertek és megaláztak egy szerb férfit. Az ítélet súlyossága megdöbbenést keltett a délvidéki magyarság körében, s budapesti politikusok is közbenjártak az ítélet enyhítése, illetve az elnöki kegyelem érdekében.
A Boris Tadiccsal folytatott tárgyalások után Schmitt Pál megbeszélést folytatott Mirko Cvetkovic miniszterelnökkel és Slavica Djukic-Dejanovic parlamenti elnökkel. Pénteken a magyar köztársasági elnök a Vajdaság székvárosában, Újvidéken tárgyal a tartományi vezetőkkel, illetve felkeresi Szabadkát is. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
