A McDonald’s-eufóriától az Amerika-ellenességig – az USA és KK-Európa „házassága”
2011. április 15. 18:28, utolsó frissítés: 18:28
Az Amerikai Egyesült Államok legfontosabb kelet-közép-európai partnere immár Lengyelország és Románia. Magyarország a kilencvenes években volt fontos az USA számára, hiszen az akkori balkáni katonai konfliktusok stratégiai-földrajzi közelségében fekszik. Mostanra megváltoztak a nagyhatalom prioritásai és érdekei, Washingtonból nézve Európa térképén Lengyelország – amely Németország és Oroszország között helyezkedik el –, illetve Románia, az Európai Unió keleti bástyája, a Balkán és a Kaukázus szomszédja vált fontossá – mondta dr. Magyarics Tamás, egyetemi docens, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója Kolozsváron tartott előadásában.
Az Egyesült Államok kelet-közép-európai érdekei és jelenléte című, angol nyelvű értekezésében a szakértő az elmúlt időszak fontosabb történései kontextusában vázolta a külpolitikai, gazdasági és katonai viszonyokat.
Az Egyesült Államok az enlightenment és engagement szellemében foglalkozott a kilencvenes években a kelet-közép-európai posztszovjet államokkal. Az 1989-es változásokat aktívan befolyásoló USA vissza akarta szorítani a szovjeteket a térségből. Miután „kipipálta” a problémát, többé már nem foglalkozott hangsúlyosan a témával – amerikai nézőpontból még örülhetünk is ennek, hiszen ez azt jelenti, hogy a kelet-közép-európai országok bekerültek a „normális államok” közé, és már nem problémás gócpontokként vagyunk nyilvántartva.
Barack Obama kormánya roppant pragmatikus minden téren, így az európai kapcsolatok ápolása terén is. Joe Biden alelnök – jelzésértékűen Bukarestben tett – nyilatkozata értelmében a kelet-európaiaknak már nem azt kell kérdezniük Amerikától, mit tehet értük, hanem hogy miben tudnak együttműködni. Biden itt J. F. Kennedy híres beszédét parafrazálta („ask not what America will do for you, but what together we can do for the freedom of man”.) Míg Románia stratégiai partner, Magyarországon már nincs is kulturális képviselete az Egyesült Államoknak.
Az „elhidegedés” fordított irányban is elindult. Magyarországon még a nyolcvanas években szimbolikus jelentősége volt az első McDonald’s gyorsétterem megnyitásának; az emberek hosszú sorokat álltak, hogy megehessenek egy „igazi amerikai hamburgert”. Amerika akkori jó reputációja és presztízse azonban megszűnt a térségben, Európában friss felmérések szerint elterjedt a burkolt vagy nyíltabb Amerika-ellenesség, de legalábbis kritikus viszonyulás a tengerentúli nagyhatalommal szemben.
Ennek több oka van: a kapitalizmus kilencvenes években megtapasztalt kudarca, az iraki és afganisztáni háborúk európai ellenzése, a kiotói egyezmény aláírásának megtagadása az USA részéről, az etnikai-nemzeti konfliktusok megoldatlansága stb. Szemben az 1989-es változások utáni eufóriával, az európaiak nagy része úgy gondolja ma már, hogy a világbékére a legveszélyesebb ország az Egyesült Államok.
Ugyanakkor amíg a rakétapajzs-terv eredeti formájában létezett, az európaiak úgy gondolták, Amerika „vigyáz rájuk”, akár Oroszországgal szemben is. Obama újragondolta az amerikai-orosz viszonyt, ami aggasztja a posztszovjet európai államokat.
Mégis küldtek Amerika kérésére Irakba és Afganisztánba katonákat; úgy tűnik, az USA a NATO-t úgy használja, mint egy szerszámosládát, kiszedi belőle, ami éppen kell. Az Európai Unióval a lisszaboni szerződés óta hűvösebb a viszony, az USA-t aggasztja Németország és Oroszország közeledése is.
Az európai és amerikai partnerség egy olyan házassághoz hasonlít, amely a mézeshetek után elérkezett abba az időszakba, amikor talán már házassági tanácsadóra lenne szükség. A közös kulturális-történelmi kötődések mellett nem mellékes tény, hogy míg Európa egyre szekulárisabb, Nagy-Britanniában például már többen járnak mecsetbe, mint templomba, az Egyesült Államokban a népesség 90 százaléka hívő, és fele templomlátogató. Ugyanakkor fontos szempont, hogy 100 millió potenciális fogyasztó él Kelet-Közép-Európában; az Egyesült Államok gazdasági és politikai téren is inkább regionális léptékben gondolkodik, támogatja a regionális együttműködéseket a térségben. Ezért is volt feltétele Magyarország NATO-csatlakozásának például a szomszédokkal való viszony rendezése, a Szlovákiával és Romániával 1995-ben, illetve 1996-ban megkötött alapszerződés.
Magyarics Tamás igazgató abból az alkalomból tartott előadást, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Kara keretében működő, magyar tannyelvű Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Szakirány együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Külügyi Intézettel. (tudósítónktól)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
