A romák elleni támadások vádlottjai politikusok ellen is terveztek merényleteket?
2011. április 14. 12:57, utolsó frissítés: 12:57
Csontos István negyedrendű vádlott a romák elleni, hat halálos áldozattal járó magyarországi támadássorozat ügyében indult büntetőper szerdai tárgyalásán fenntartotta nyomozati vallomását: azt állította, hogy társai politikusok elleni robbantásos merényleteket is terveztek, a kislétai támadást a roma holokauszt emléknapjára időzítve tervezték meg, hogy a gyilkosság miatti felháborodás zavargásokhoz vezessen.
A vádlott, aki korábban szerződéses katonaként külföldi kiküldetésben is szolgált, és szoros kapcsolatban állt a katonai titkosszolgálattal, a Pest Megyei Bíróságon ismertetett nyomozati vallomásában azt mondta: nem volt tudomása arról, hogy bűntársai gyilkosságra készültek, és ezért kérték meg, hogy szállítsa el őket Tiszalökre és Kislétára.
A két Szabolcs megyei településen egy-egy embert öltek meg. A vád szerint Tiszalökön a munkába induló 54 éves Kóka Jenőt egyetlen célzott lövéssel Kiss Árpád ölte meg, és a cselekménynél testvére, Kiss István másodrendű vádlott is jelen volt. A Kislétán 2009. augusztus 2-án éjjel történt bűncselekménynél már Pető Zsolt harmadrendű vádlott is ott volt, ő sebesített meg egy 13 éves lányt, és szintén rálőtt az ágyban fekvő anyára; Kiss Istvánnal együtt sörétes fegyverből összesen öt lövést adtak le rá, a nő azonnal meghalt.
Csontos, akit bűnsegédlettel vádolnak ezekben a cselekményekben, továbbra is állítja, hogy társai meg akarták ölni Kisléta polgármesterét, Pénzes Sándort is.
Vallomása szerint már sejtette, hogy társai követték el a tiszalöki gyilkosságot, és fenyegetés hatására vitte el társait Kislétára, miközben titokban arra készült, hogy elköltözik Hajdú-Bihar megyéből.
Közlése szerint számára a kislétai bűncselekményre való felkészülés nem volt gyanús, mert nem látta a fegyvereket, mint a tiszalöki támadás előtt, amelyről akkor azt hitte, társai "vadászni készülnek", továbbá korábban többször kellett fuvaroznia őket különböző helyekre. Állítása szerint a tiszalöki gyilkosságnál használt fegyver nincs a lefoglalt bizonyítékok között, mert azt társai elmondása szerint bedobták egy folyóba. Fenntartott nyomozati vallomásában – amelyhez nem kívánt észrevételt tenni –
végrehajtókról, támogatókról és felderítőkről beszélt,
de konkrét személyeket nem tudott megnevezni. Mindössze volt munkaadóját, az elsőrendű vádlott korábbi szeretőjét, az ügyben tanúként szereplő F.-né Ny. Évát nevezte meg lehetséges támogatóként, aki a vádirat szerint a tiszalöki gyilkosság után segítséget nyújtott a vádlottaknak a menekülés közben elakadt autó kiszabadításához.
Állítása szerint saját és családja testi épségét féltve nem tett bejelentést a rendőrségen a bűncselekményekről, pedig tudta, hogy a támadások ügyében akár a 100 millió forintos nyomravezetői díjat is megkaphatná. Attól tartott ugyanis, hogy "mivel nincs mindenki a vádlottak padján", bosszút álltak volna a még szabadlábon lévők.
Csontos vallomása szerint Kiss Árpád utasítására fotókat készített a hajdúhadházi lőtérről, mert társai azt tervezték, hogy rablással nagy tűzerejű fegyvereket szereznek szolgálatban lévő katonáktól. Mindezt még a katonai titkosszolgálati kapcsolattartójával történt találkozó előtt készült – mondta.
Egy gyermekmentőt akartak ellopni, mert úgy vélték, egy támadás után ezt a járművet nem állították volna meg a rendőrök. Állítása szerint Pető Zsolt Egerből
kézigránátokat és lőszereket akart beszerezni.
A negyedrendű vádlott vallomása szerint amikor motorostúrára készült barátaival a Borsod megyei Arlóra, Kiss Árpád arra kérte, készítsen fotókat Lénárddaróc cigánytelepéről, de az Ózd közelében lévő kistelepülésen "csak rendezett házakat" talált. Állítása szerint az elsőrendű vádlott arra is figyelmeztette, hogy Farkaslyukra ne menjen be, mert a romák "ellenőrzéseket" tartanak, megállítják az idegeneket és a terepjárókat, motorosokat.
Csontos István azt mondta, azért akartak rendezett életvitelű cigányokra támadni, hogy olyan mértékű legyen a felháborodás a romák között, hogy "rátámadjanak a magyarokra", és a válaszcsapásra "a politikai is megfelelően reagált volna", és ezért időzítették a kislétai támadást is éppen a roma holokauszt emléknapjára.
Állítása szerint társai kijelentették: attól sem riadtak volna vissza, hogy politikusok ellen robbantásos merényleteket kövessenek el, és ennek érdekében kapcsolatba is léptek a Nemzeti Arcvonal nevű szélsőséges szervezettel. A negyedrendű vádlott vallomása szerint Kiss Árpád egy beszélgetésen kijelentette:
"mindegy, kit ölnek meg, a cél a fontos”.
Csontos István negyedrendű vádlott szerint társai politikai okokból és fajgyűlöletből hajtották végre a romák elleni támadássorozatot.
Nyomozati vallomásában Csontos azt állította: Kiss Árpád egy "Csipesz" nevű férfira akarta "kenni" a gyilkosságokat, erről egy cellatársa beszélt neki, aki korábban egy zárkában volt a támadássorozat elsőrendű vádlottjával.
A gyanúsítotti vallomások ismertetésének befejezése után Miszori László tanácsvezető bíró azoknak a lefoglalt mobiltelefonoknak a hívásforgalmi adatait ismertette, amelyeket az elkövetők a vád szerint kizárólag a támadásoknál használtak az egymás közötti kapcsolattartásra.
Bérdi Zsolt, az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád védője – aki a szerdai tárgyalás kezdetén elfogultságot jelentett be a bíró ellen – délután azt indítványozta, hogy a bíróság bizonyítékként kérje be a TV2 kereskedelmi televíziótól azt az interjút, amelyben Csontos István arról beszél: nem emlékszik, hogy a tiszalöki gyilkosság után a hazafelé vezető úton mi történt,
nem hallotta, a társai miről beszélnek,
őt nem avatták be a részletekbe. Az ügyvéd közlése szerint ugyanis az akkor elmondottak szöges ellentétben állnak Csontosnak a bírósági tárgyaláson tett vallomásával.
A szerdai tárgyaláson a vádlottak továbbra is tagadták, hogy közük lenne a halálos áldozatokkal vagy sérülésekkel járó, romák elleni támadássorozathoz, illetve a besenyszögi fegyverrabláshoz.
A négy vádlott közül csak Kiss Árpád ismerte el eddig a galgagyörki, a piricsi és a tarnabodi bűncselekményt, és társait – testvérét, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot – is megnevezte. Csontos István, akit bűnsegédlettel vádolnak, azt állítja: társai követték el a tiszalöki és a kislétai, egy-egy halálos áldozattal járó támadást.
Miszori László a bizonyítás eljárás befejezésével a bírósági tárgyalást berekesztette, és közölte: a per április 19-én tanúmeghallgatással folytatódik. A monstre perben a bíróság 165 tanú és 35 szakértő meghallgatását tervezi. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
